Szejetlek Ana, Nagyon Szejetlek

Újabban ezekkel tud "leigázni" a gyermekünk :) Jön, bújik, ölel, nyakam köré tekeredik és mondja, én pedig olvadok :)
Először 2 hete hangzott el az "Ana szejetlek", amikor lázas betegen feküdtem és próbáltam túlélni a napot. Odabújt a nyakamba (szó szerint) és mondta, én pedig visszakérdeztem, hogy azt mondtad szeretsz, erre ő, igen :)
Azóta minden nap többször elhangzik, főleg este. De most már van a "nagyon szejetlek" is, és már mondja néha, de tényleg nagyon ritkán Apának is :) és persze, ilyenkor Ő is olvadozik :)

és ez annyira jó, ilyenkor tényleg minden rossz érzés elmúlik, igazából meg sem tudom fogalmazni, milyen érzés, ezt tényleg át kell élni, és természetesen mi is nagyon szeretünk kicsi Csipet :D

Ki tud inni pohárból? ;)

Reggel ittam a napindító kávémat a konyhapultot támasztva, és mivel a hab éppen kicsöpögött a bögrémből a drága kisfiam odaszól teljesen komolyan:
"Anya nem tud inni pohájból kávét, Joli (R még nem megy) tud inni pohájból kakajót"...

Mostanában történt

A legutóbbi bejegyzés óta sem unatkozunk, csak úgy rohannak a napok, mindjárt vége a nyárnak, és jön az ősz… elkezdődik valami új

Bölcsiben minden oké, tegnap Roli már 1 órát aludt, megjavítva ezzel a fél órás „rekordokat”. Ma reggel megszámoltam, hogy meddig sír, ahogy hátat fordítottam neki és a gondozónőnek, kifordultam az udvarról, léptem 5-öt, és már nem is sírt :). Igaz minden reggel lejátsszuk a „nem menni bűcsibe” játszmát, de végül mégis elmegyünk.

Vasárnap majdnem az ügyeleten kezdtük a napot, mert Roli bedugott az orrába egy kávészemet. Mi itthon daráljuk a kávét, és minden darálás előtt R szokott kérni Apától egy szemet. Eddig nem is volt semmi baj, beletette az autókba és tologatta. Aznap viszont már az etetőszékben ült, autózott, én reggelit csináltam, Z pedig kávét. Egyszer R megszólal: kávészem ojjomba… én elfehéredtem, visszakérdeztem, hogy bedugtat a kávészemet az orrodba, Ő: jó… hát nem részletezném milyen gondolatok futottak át az agyamon, de a jó nem volt köztük….Kikap gyerek etetőszékből, pánik rajtam eluralkodik, egyből mentem volna vele a kórházba, még jó, hogy Z reálisabban látta át a vészhelyzetet, belevilágított zseblámpával az orrába, látta, hogy nem ment túl mélyre, még látni lehetett, én lefogtam R kezét, mert nyúlt volna újra az orrába… tengervizes orrspray-vel Z befújt az orrába, kézi orrszívóval megpróbálta kijjebb varázsolni, jött is kifelé annyira, hogy sikerült neki 2 fogpiszkálóval kiszednie….Hát mit ne mondjak, kezem – lábam remegett, mire végeztünk. Remélem, megtanulta R, hogy többet ilyet nem… egyébként azóta nem nagyon turizza az orrát.

Ezek után elmentünk a Margitszigetre, jó volt, de nagyon meleg volt, hazafelé R bealudt az első 2 percben, és az autóban eltöltött negyed óra tökéletesen elég volt neki arra, hogy kialudja magát…. ebből kifolyólag a délután elég gáz volt :(

Szombaton egy picit kirándultunk Dobogókő mellé,itt voltunk . Rolinak nagyon tetszett, mert látott igazi békákat és kis gyíkokat… én annyira nem voltam ezektől elragadtatva, mert valahogy nem a szívem csücskei ezek az állatok.

Pénteken Anyuéknál voltunk, ahol kiderült, hogy R tudja tekerni a karácsonyra kapott triciklit, igaz csak lejtőn lefelé, ill. egyenesben, felfelé még nem megy, csak rásegítéssel ;)

Tegnap voltam fodrásznál is :)

Ami még vár rám a héten:
- holnap 11-kor állásinterjú a hőn áhított munkára
- pénteken a jelenlegi munkahelyemre megyek "harcolni"
- szombaton esküvő
- vasárnap ismét Anyuék, Roli ma és tegnap is el akart már indulni Dunakeszire a Mamáékhoz, így most számoljuk vissza, hogy mennyit kell még aludni vasárnapig :)

A végére pedig a mai nap beszólása:
felöltöztettem Rolit bölcsire készen, kék melegítőalsó és egy zöld, fekete, mindenféle csíkos pólóba (szóval semmi divatolás, csak a praktika, mondjuk a póló tényleg jól néz ki), bemegy a fürdőszobába, fél pillanat múlva kijön, és megszólal: "Nagyon jól kinézni".... kész voltam, van itt ego :) a slusszpoén, hogy nem is látja magát a tükörben ;)

:)

Tesóm tegnap küldött egy sms-t, hogy minden munkát befejeztek, így szombaton jön haza.
Ma délelőtt mondtam Rolinak, hogy holnap jön haza Norbi,
erre Ő : - Pici Múni bácsi haza repcsi mama :)
én: - Örül neki a mama?
Ő: - Jóóóóóóóóóóó (és közben vigyorog)

Hogy miért pici, azt nem tudom?! De valószínűleg Ági sógornőm ugyanilyen okból Ági baba :)