Elevenpark

Mi is történt a múlt héten? Kedden már mentem dolgozni, Roli pedig nem ment bölcsibe, mert az éjszaka elég rosszul aludt, kiabált, hogy fél, a hasát is fájlalta, így magunk közé vettük, és kedden otthon maradt. Szerdán reggel mentünk mindannyian a dolgunkra, csütörtökön fél 1kor hívtak a bölcsiből, hogy R lázas, de alszik, ha tudunk mennyünk érte korábban (fél 3-3 körül), konkrétan nincs semmi látható baja, csak nyűgös, jah és természetesen pénteken ne vigyük be, és hétfőn is csak orvosi igazolással.

Mondanom sem kell itthon már nem volt semmi baja, valszeg az utolsó fogai jönnek, mert nagyon tömi a kezét a szájába, fosti, a popsija nagyon piros, mindegy, péntek du megmutattuk dokinak, aki mondta, hogy csak egy sima megfázás, mehet közösségbe, vasárnapra atomtakony lett a gyerekből, de a közérzetével nem volt gond, így ma reggel már ment bölcsibe.

Szombaton délután játszóházaztunk, itt. Még nem voltunk ilyen helyen, de nagyon élvezte Roli. Du későn aludt el (3kor), és megbeszéltük, hogy ha jól viselkedik, akkor elmegyünk. Legalább elfárad, és időben elalszik este :)

6-ra mentünk (ilyenkor már olcsóbb 1200/gyerek, 600,-/felnőtt) 8ig pörgött Roli, mint a motolla, nagyon tetszett neki (és nekünk is). Volt dodzsem, sok csúszda, labdák, ugráló vár, kisautó… minden, ami egy gyereknek kell ahhoz, hogy jól érezze magát :)

Időt kérek

Szeretnék egy kis időt kérni, hogy mire, ráhangolódni a karácsonyra. Se ünnepi hangulat, se főzés-sütés, se ajándékok. Igaz ötleteim vannak, de hogy mikor fogom megvásárolni a dolgokat, fogalmam sincs. Munka után nincs sem lelki, sem testi erőm a tömegben vergődve kerülgetni azokat a sorstársaimat, akik még nem szereztek be minden meglepetést, amivel vagy sikerül örömet szerezni, vagy sem. Aki mostanában megkérdezi, hogy mit szeretnék karácsonyra, a válaszom rendszerint 25 fok meleget napsütéssel :)

Hétvégémet szintén nem a tömeggel megküzdve szerettem volna tölteni, de nem unatkoztunk egy cseppet sem, sokkal tartalmasabban és élvezhetőbben töltöttük ezt a 2,5 napot. Péntek délután a főnököm elengedett korábban, ami tök jó volt :) Délután a fiúk megjárták Rolival a pulmonológiát, ahol a doki mindent rendben talált szerencsére, mivel a gyerekdoki is adott igazolást, így holnap reggel irány a bölcsi még erre a két napra (mivel szerdától téli szünet lesz január 3ig). Nekem fodrásznál volt jelenésem, utána pedig elmentünk egyet a lurdy házba körülnézni, ami azért volt jó, mert egyáltalán nem volt tömeg, R a mozi előterében az összes promós táblát meg akarta mászni, de nagyon tetszett neki, ill. új hobbija a mozgólépcsőzés, teljesen hatalmába kerítette.

Szombaton „ünnepeltük” Zvel a megismerkedésünk 7. évfordulóját, ami abból állt, hogy este elmentünk Tesómékkal billiárdozni, dartsoztunk és csocsóztunk. Én 3 óra alatt 2szer kaptam röhögő görcsöt, de úgy, hogy sírtam annyira nevettem. Ebédre csináltam levest, amiből tésztafőzelék lett csirkével és kukoricával vegyítve. Délután pedig sütöttünk gofrit, aminek receptjét itt és most ismét köszönöm Lilcsi barátnémnak :)

Ma délelőtt a nagyon hideg ellenére kimentünk a Gouba kézműves vásárba, ami a Mikulás Gyár mellett van, és ha már ott voltunk, megnéztük az Angyalok Erdejét is. Roli végig hisztizett, aki miatt kimentünk a vásárba, az nem volt (még) ott, az angyalok erdeje pedig sokkal kevesebbet nyújtott, mint amit vártam. Így 1 óra fagyoskodás után hazafelé vettük az irányt. Vettem magamnak egy sapit, mert ha már mínusz 9 fokok repkednek reggelente, akkor asszem már elkél egy fejfedő.

és a Karácsony? ajándékok még senkinek, azaz Tesómnak és barátnőjének már megvan, mert ők rendeltek, és így választottak maguknak „meglepetést”. Roli „cuccainak” fele megvan, Znek , Anyukámnak és Z anyukájának ötlet van, többieknek még az sem. A fánk már az erkélyen várja, hogy feldíszítsék az angyalok 24én.

de hogy a X-mas fíling mikor fog rám törni az rejtély, de legkésőbb 24-én este biztos :)

Fantom, vizibolha, bölcsialvás

Ez a hétvégénk sem volt éppen itthon ülős, konkrétan itthon szombat délelőtt voltunk csak, leszámítva az éjszakákat.

Még mielőtt belemerülnék a 7vége ecsetelésébe, íme pár fotó, hogyan alszik gyermekünk péntek délután a bölcsiben:

Péntek este színházban voltunk Zvel, még szülinapomra kaptunk 2 jegyet Az Operaház fantomjára.

Nálunk „az ember mindig többet vár” elve érvényesült, az első felvonást végig küzdöttük, voltak olyan pillanatok, hogy legszívesebben kijöttünk volna az előadásról, de a második felvonás némileg kárpótolt bennünket. Ezzel a véleménnyel nem akarok senkit sem megbántani/megsérteni, de mivel szerintem az ember azért megy színházba/moziba, hogy teljesen ki tudja kapcsolni a külvilágot arra a 2-2,5 órára (amire kifizet nem kevés pénzt - oké, jelen esetben ajándékba kaptuk), de mivel ezt a teljes kikapcsolódást nem kaptam/kaptuk meg így kissé csalódottan jöttünk haza.

A szereplők közül néhány név: Szerednyey Béla, Fonyó Barbara, Magyar Bálint, a Fantom pedig Csengeri Attila (hm, hát ő az, aki nem győzött meg), Galbenisz Tomas

Szombat délelőtt takarítottunk, polcot szereltünk, átjöttek tesómék az új autójukkal, ebéd után közösen aludtunk egyet, délután 4re pedig usziba mentünk. Mostanában eléggé hektikus ez az usziba járás, mert ha R beteg, akkor nem megyünk, és sajna emiatt elég sok alkalom kimaradt.

Ennek ellenére nagyon kis ügyes volt, merült sokat, aminek bizonyítékául pár fotó:

Vasárnap Anyuéknál voltunk, Rolit alig lehetett becsábítani az udvarról, a 2 órás délutáni alvást és az ebédet leszámítva szinte végig kint volt fél 12től negyed 7ig. Motorozott, triciklizett, söpört, pakolt, összetört 1 tojást :), összegyűjtött egy csomó bogyót, gesztenyét, csigát…

Ma reggel pedig minden zokszó nélkül ment bölcsibe, igaz a terem ajtajában közölte, hogy ő nem játszik… - ezt újabban mindig elmondja, de délutánonként folyton „lebukik”, mert mindig teljesen bele van merülve a játékba, amikor megyek érte ;)

Macifarm-Veresegyház

Kihasználva a tegnapi jó időt végre eljutottunk a veresegyházi Medveotthonba. Már nagyon régóta készültünk erre a programra, de valahogy sosem jött össze. Mi anno már voltunk itt Zolival még 2007. tavaszán, ill. én még ezer éve, amikor még középiskolás voltam. Jó ide visszajönni, mert mindig van valami újdonság :)

Tegnap nagyon sokan voltak, gondolom, mindenki megpróbálja maximálisan kihasználni az őszi napsütést, és „meleget”.

Vittük magunkkal a futóbicajt, mert úgy mégiscsak kényelmesebb, mint gyalog, ill. vittünk még magunkkal mézet a maciknak.Elég későn értünk oda (délre), de legalább addigra már felmelegedett az idő. Kb 1,5 órát töltöttünk el az állatok közt, de ez maximálisan elég is volt mindannyiunknak. Rolit annyira nem kötötték le a macik, de azért rá lehetett venni arra, hogy etesse meg ő is őket egy hosszúnyelű „bérelt” fakanállal, ami nagyon tetszett neki, hogy lehetett etetni őzikét, és szarvast is.

Ja, és persze a kiszeparált kisvonat a bejáratnál

,

és a dottó vonat, amit mi kihagytunk, majd legközelebb. Néha én úgy éreztem magam mi a jól feldíszített karácsonyfa… vállamon a teljesen megtömött táskám (túlélőfelszerelés: inni-ennivaló, pelenkák, váltóruha – amit nem tudom, miért nem hagytam a kocsiban… - sapka, pénztárcák, kulcsok, popsitörlő, kéztörlő, kézi orrszívó, 100as papírzsepi), ha R megunta a bicajozást, akkor a kezemben a bicaj, a másik kezemben a mézes”bödön” fakanállal, ill. amikor a fiúk felmentek a kilátóba még a fényképezőt is „megnyertem” :)

Mi van még a barnamedvéken kívül? Vannak gólyák, mivel gólyamentést is végeznek, vannak mosómedvék, őzike, szarvasok, farkasok… persze nem egymás mellett, hanem egymás szomszédságában, békében, nyugalomban.

Van még játszótér, ugrálóvár, pelenkázó, étterem, sétalovagoltatás – itt jegyzem meg, hogy végre fény derült számomra arra, hogy Anyuék szomszédját miért mindig Jockey Ewing felszerelésben látom… hát azért, mert ő is itt lovagol/tat.

Még ki sem értünk Veresegyházáról, de Roli már aludt, a hazafelé utat végig durmolta… azt mondta, menjünk máskor is, és majd akkor is fogja etetni a macikat :)

Hétvégi kerti parti

Szombaton kerti partiztunk (mondjuk parti nem volt), amikor elindultunk délelőtt Vácra épp elkezdett esni az eső, a Petőfi hídnál már szakadt, Vácig hol elállt, hol esett, mintha odafent nem tudták volna eldönteni, hogy akkor most mi legyen… hideg is volt. Útközben az autóval is történt valami, ami Z-t megijesztette, az abs-szel volt valami gubanc, de egyszeri volt, és egyelőre megismételhetetlen.

Amikor végül nagy nehezen megtaláltuk Z főnökének házát akkor pont nem esett az eső, így úgy döntött a „bizottság”, hogy kint állunk neki a főzésnek.

Mivel az alapmunkát (pontosabban a munka nehezét) már megcsinálták mire odaértünk, így csak a bográcsba kellett beletenni a hozzávalókat (krumpli, hús, s.répa, hagyma), a csipetkét kiszaggattuk közösen.

Volt lélek és testmelegítő pálinka, amiből én összesen 3 kortyot ittam, fáztam is rendesen…
volt bor, ki milyet szeret, és sör (hagyományos és citromos). A legtöbb a citromos Gösserből fogyott…. látszik, nem egy alkoholista brigád :)
Délután 2-re lett kész a gulyás, és akkor mintegy végszóra, elkezdett nagyon esni az eső

.

Miután jóllaktunk elmentem Rolival aludni, aki kijelentette, hogy márpedig ő csak Apával alszik, különben is, menjünk haza . Így végül Z és R aludtak, én pedig orientálódtam. Még jó, hogy Z kollégái közül többüket régóta ismerem, így nem voltam teljesen elveszett bárányka.

Miután a teraszon megittunk még egy kávét, és beszélgettünk, az eső pedig nem akart elállni, így bementünk a házba, és nekiálltunk Activity-zni. Kisorsoltuk a csapatokat, az én párom Z főnöke lett. A játék elején kijelentettem, hogy én csak pálcika embereket tudok rajzolni, de azt is csak az alap fajtából. Ezen felbuzdulva többen csatlakoztak hozzám, és bevallották, hogy ők sem született grafikusok ;) Kissé fogyatékos rajznemtudásomnak meg is lett az eredménye, az első játszmában nem tudtunk kijutni az első (rajzolós) kockákból ...

A második körre már Z is csatlakozott hozzánk, újra osztottuk a csapatokat (párok nem lehettek 1 csapatban), hogy hogy nem, ismét Z főnökével hozott össze a szerencse. Viszont most Fortuna mellénk állt, és olyan feladványokat húztunk, hogy még rajtam sem fogott ki (pl. hullócsillag, kerékpár), így eljutottunk a tábla közepéig, és 1 pont híján lecsúsztunk a 3. helyre (4 csapat volt). :)
Már iszonyat régen activityztem, kb ezer éve, most így elég is volt belőle pár évig. De jókat röhögtünk magunkon és egymáson is.

Este 7kor jöttünk el, az időt leszámítva nagyon jó volt minden, tavasszal állítólag ismét megyünk csapatot építeni családosan ;)

Mostanában történt

A legutóbbi bejegyzés óta sem unatkozunk, csak úgy rohannak a napok, mindjárt vége a nyárnak, és jön az ősz… elkezdődik valami új

Bölcsiben minden oké, tegnap Roli már 1 órát aludt, megjavítva ezzel a fél órás „rekordokat”. Ma reggel megszámoltam, hogy meddig sír, ahogy hátat fordítottam neki és a gondozónőnek, kifordultam az udvarról, léptem 5-öt, és már nem is sírt :). Igaz minden reggel lejátsszuk a „nem menni bűcsibe” játszmát, de végül mégis elmegyünk.

Vasárnap majdnem az ügyeleten kezdtük a napot, mert Roli bedugott az orrába egy kávészemet. Mi itthon daráljuk a kávét, és minden darálás előtt R szokott kérni Apától egy szemet. Eddig nem is volt semmi baj, beletette az autókba és tologatta. Aznap viszont már az etetőszékben ült, autózott, én reggelit csináltam, Z pedig kávét. Egyszer R megszólal: kávészem ojjomba… én elfehéredtem, visszakérdeztem, hogy bedugtat a kávészemet az orrodba, Ő: jó… hát nem részletezném milyen gondolatok futottak át az agyamon, de a jó nem volt köztük….Kikap gyerek etetőszékből, pánik rajtam eluralkodik, egyből mentem volna vele a kórházba, még jó, hogy Z reálisabban látta át a vészhelyzetet, belevilágított zseblámpával az orrába, látta, hogy nem ment túl mélyre, még látni lehetett, én lefogtam R kezét, mert nyúlt volna újra az orrába… tengervizes orrspray-vel Z befújt az orrába, kézi orrszívóval megpróbálta kijjebb varázsolni, jött is kifelé annyira, hogy sikerült neki 2 fogpiszkálóval kiszednie….Hát mit ne mondjak, kezem – lábam remegett, mire végeztünk. Remélem, megtanulta R, hogy többet ilyet nem… egyébként azóta nem nagyon turizza az orrát.

Ezek után elmentünk a Margitszigetre, jó volt, de nagyon meleg volt, hazafelé R bealudt az első 2 percben, és az autóban eltöltött negyed óra tökéletesen elég volt neki arra, hogy kialudja magát…. ebből kifolyólag a délután elég gáz volt :(

Szombaton egy picit kirándultunk Dobogókő mellé,itt voltunk . Rolinak nagyon tetszett, mert látott igazi békákat és kis gyíkokat… én annyira nem voltam ezektől elragadtatva, mert valahogy nem a szívem csücskei ezek az állatok.

Pénteken Anyuéknál voltunk, ahol kiderült, hogy R tudja tekerni a karácsonyra kapott triciklit, igaz csak lejtőn lefelé, ill. egyenesben, felfelé még nem megy, csak rásegítéssel ;)

Tegnap voltam fodrásznál is :)

Ami még vár rám a héten:
- holnap 11-kor állásinterjú a hőn áhított munkára
- pénteken a jelenlegi munkahelyemre megyek "harcolni"
- szombaton esküvő
- vasárnap ismét Anyuék, Roli ma és tegnap is el akart már indulni Dunakeszire a Mamáékhoz, így most számoljuk vissza, hogy mennyit kell még aludni vasárnapig :)

A végére pedig a mai nap beszólása:
felöltöztettem Rolit bölcsire készen, kék melegítőalsó és egy zöld, fekete, mindenféle csíkos pólóba (szóval semmi divatolás, csak a praktika, mondjuk a póló tényleg jól néz ki), bemegy a fürdőszobába, fél pillanat múlva kijön, és megszólal: "Nagyon jól kinézni".... kész voltam, van itt ego :) a slusszpoén, hogy nem is látja magát a tükörben ;)

Hétvégénk gyorsban sok tortával

Annyira lusta vagyok, meg inkább olvasok, minthogy leüljek a gép elé a napi szabad 2 órában és begépeljem word-be azt, amit most a blogban olvashattok.

Van pár téma, ami aktuális, és szeretnék is írni róla, de valahogy nem megy. Lehet, hogy alkotói válságba kerültem?! :) :) :)
Na mindegy, a nyaralásos eposzt majd később, inkább jöjjön egy „rövid” hétvégi összefoglaló.

Csütörtökön végre eljutottam oda, hogy megsüssem Roli szülinapi tortáját. Most ne gondoljon senki nagy 3 emeletes tortacsodára, csináltam egy gyors piskótát, rá csoki pudingot, őszibarack és banán karikákat tettem rá, majd némi színtelen és íztelen zselét, és kész. Tuti recept, ez fontos volt, mert a tavalyi egész délutános sütögetős élmény után valahogy nem arra vágytam, hogy mire kész a torta ne kívánjak egy falatot sem belőle. Tavaly ugyanis ez történt :(

Késő délután elmentünk Csepelre a Duna partra, amikor hazajöttünk Z megfürdette R-t, és mikor végeztek, akkor kihoztuk a szobából a tortát rajta a két gyertyával, és az ünnepelt „elfújta” egy kis atyai segítséggel.


Péntek délután átmentünk Z Anyukájához, feljött a Dédi is, volt torta (3 színű), mini zenélős tűzijáték, ajándékok, mi kellhet még egy kétévesnek a vidám délutánhoz?

Szombat délelőtt usziban voltunk, ahol elénekelték Rolinak a Halász Judit féle Boldog születésnapot … hm, mondanom sem kell, hogy potyogtam a könnyeim :). Délután pedig egy baráti családnál (van ilyen szókapcsolat?)voltunk pár órát, ettünk fincsi fagyit, beszélgettünk, és közben persze figyeltük a fiúkat (az ő kisfiúk augusztusban lesz 1 éves)
.
Vasárnap pedig végre eljutottunk Anyukámékhoz is (már 3 hete nem láttuk egymást), előtte megálltunk a Marina parton, mert Z-nek ott volt dolga, mi addig pedig játszóztunk. Tömeg nem volt, ellentétben hatalmas szél, és kb 20 fok. Még sosem voltam ezen a felújított Duna parti részen, tök jól meg van csinálva, játszóterek (kicsiknek-nagyoknak külön), sétány közvetlenül a parton, illetve feljebb a házak mögött. Rolit alig lehetett elhúzni onnan, jöttek mindenféle méretű és sebességű hajók is, szóval volt élmény. Kb fél 12kor értünk anyuékhoz, és egyből ebédeltünk is, mert mindannyian nagyon éhesek voltunk :). Fél 2 körül R elaludt az Apjával egyetemben, mi Anyuval dumáltunk jó sokat, aztán amikor a fiúk felébredtek mi Z-vel elmentünk nagybevásárolni, Roli pedig teljesen lekötötte a nagyszülőket. Mondanom sem kell, nem volt megállás egy percig sem, de élvezte a nagy teret, a szabad levegőt, végig magyarázott, etetett kutyát, cicákat és tyúkokat ill. pipiket is. Morzsolt kukoricát, amit utána odaadott a tyúkoknak. Görgettek valamilyen gumiabroncsot is, történt egy kis baleset is, mindez durván 1,5 óra alatt :). Ja, és ezeket mind ő mesélte el (némi segítséggel) a saját szavaival. Annyira aranyos, amikor látom rajta, hogy gondolkozik, ill. keresi a szavakat :).
Persze itt is volt torta (jelen esetben egy joghurt torta) és ajándékok. Este ¾ 9-re értünk haza…

és ezek után még várt rám egy halom vasalatlan ruha….wow

Ezen a hétvégén gyarapodtunk 2 nagyon szuper mesekönyvvel, pólókkal, egy duplo-s szirénázó, villogós mentőautóval+tartozékaival (hordágy, orvosi táska, dr bácsi), egy 3 beállós garázzsal, és persze ne feledkezzünk meg Tesómék kukás autójáró, amit már bezsebelt R kb 1 hónapja.

Így telt a hétvégénk, sokat nem voltunk itthon, nagyon gyorsan eltelt, jó volt nagyon.

Gyors hétvége sokmindennel

Pénteken beiratkoztunk (pontosabban Z beiratkozott) könyvtárba. Ez azért fontos, mert aki ismer, tudja rólam, hogy „falom” a könyveket, és tényleg igaz, hogy nekem kár könyvet vennem, mert a legvastagabb könyvet is (ha érdekel), akkor 1 héten belül elolvasom, ilyenkor minden szabad másodpercet kihasználok olvasásra. Gyorsan ki is vettünk nekem 3 könyvet (E. Adler: Párizsi randevú, Stephanie Calman: Egy rossz anya vallomásai – ezen már túl vagyok, Thomas Harris: Fekete vasárnap), ill. Znek is Dean R. Koontztól az Idegen emlékek-et.

Szombaton délelőtt motoroztunk (pontosabban mi kísértük a Rolit), és egy hirtelen manőver következtében R hanyatt esett a betonon… szerencsére nem történt semmi baj az ijedtségen kívül. Délután usziban voltunk, kiscsoportos foglalkozás keretében ketten voltak a törpik.

Vasárnap Anyuéknál voltunk, ill. miután Roli elaludt délután mi Zolival átmentünk Gabi barátnőmékhez babanézőbe :) Dávid most 6 hetes, nagyon kis aranyos. Annyira fura volt egy ilyen picit megfogni, pedig R is mostanában volt ekkora. Előtte még elmentünk tescozni is, vettünk Rolinak egy tök jó kapucnis felsőt, amihez tartozik egy kapucnis mellény is, ill még egy pólót neki, egy nyári nadrágot nekem, és Gabiéknak is csokit, a picurinak pedig babacuccokat.

Közben Tesómék is befutottak, és hozták magukkal Roli szülinapi ajándékát. Azért tették ezt, mivel Norbi (aki szombaton hazajött Marokkóból) jövő hétfőn megy Németországba 7 hétre, és Enikő(barátnője) is megy szintén Németo-ba, csak más városba, 9 hétre dolgozni. Az ajándékot nagyon eltalálták, kukásautót vettek amihez tartozik 3 kuka és 2 fős „személyzet” is. Azóta a kukanéni és kukabácsi minden fürdésnél és minden alvásnál aktív résztvevők :)

Kuckó és baleset

Szombaton Roli kapott új ágyat, igen, eljött ez a nap is. Kiságyat darabjaira szedtük, a bébijátékokat végleg összepakoltam és elszáműztünk minden itthon lévő babás dolgot Anyuékhoz Dunakeszire.

Hát mint ne mondjak, lehet, hogy túlreagálom a dolgot, de azért befelé elég rendesen potyogtak a könnyeim, kifelé azért nem, mert Z kicikizett…

Két éve teljes lázban égve szereztük be a babaholmikat, most meg már el is pakoltuk…
Tudom, ismétlem önmagam, de tényleg olyan gyorsan elrohant az idő. Ez van…

A lényeg, hogy a délutáni alvás után berendeztük az új kuckót, Roli egyből bevackolta magát, egyáltalán nem hiányolta a kiságyat. Éjszaka is rendesen elaludt a szokásos esti mesék után, aludt a helyén hajnalig, aztán átjött közénk és vasárnap fél 8ig aludtunk. Tegnap anyuéknál voltunk, így ma aludt először ebéd után az új ágyban, de nem volt semmi gond, én is odakucorodtam mellé, és hamar el is aludt(unk). Igaz, én később kijöttem a szobájából, inkább a nappaliban aludtam, így azért mégis kényelmesebb :)



Túl vagyunk az első baleseten. Szombaton amíg mi ikeáztunk, addig Roli játszózott, és elhasalt a motorral. Az álla és a arcának a jobb fele horzsolódott le, nagyon csinos, igazi rosszfiús ;) Egyáltalán nem viselték meg a történtek, ugyanúgy mocizik a sebességből nem vett vissza, és továbbra is mindenfelé néz, csak arra nem, amerre megy….

Hétvége

Ez a hétvége elég mozgalmasra sikeredett, de ez nem is baj, hétfőtől péntekig úgyis csak a környéken mozgunk Rolival, a műanyag motor és a babakocsi pedig elég rendesen bekorlátozza a mozgásterünket, nem is beszélve a múlt heti időjárásról.

Péntek délután 4től a bölcsiben gyereknap/nyílt nap volt, először úgy terveztem, hogy elmegyünk, de mivel R úgy döntött, hogy inkább alszik, így nem mentünk. Gondolom, nem vesztettünk sokat, mert szerintem a sok felnőtt között elvesztek a gyerekek. Majd biztos elmondja valamelyik anyuka, hogy miről maradtunk le. Inkább átmentünk Z. anyukájáékhoz, ahol Roli mindenáron meg szerette volna lovagolni Borzit, aki szerencsére ezt nem engedte, így jobb híján Ági hátán „lovagolt” :)

Szombaton hajnalban fél 7kor ébresztett R, ami eléggé fájdalmasan érintett. Délelőtt játszótereztünk, aztán aludtunk egy nagyot,addig Zoli bevásárolt és pizzát sütött, utána pedig usziban voltunk. Roli nagyon kis ügyes volt, a bemelegítéses gyakorlatokat nagyon szépen csinálta, ilyenkor a medence szélén állnak és mindenféle mondókákra (pl: Cini-cini muzsika, Csip-csip csóka…stb)átmozgatják a testrészeiket, a merülésekkor sem nyelt nagyon vizet, most látszott rajta, hogy tényleg élvezi, amit csinál. Néha látni, hogy muszájból csinálja, de most végig vigyorgott. A végén, a szabadfoglalkozás alatt, pedig Z feltett neki két Thomasos karúszót, amikkel nagyon ügyesen fent tudott maradni a víz felszínén, tartotta a fejét csukott szájjal, egyáltalán nem nyelt vizet :) Utána még egy kicsit játszóztunk, és még a Dédit is meglátogattuk.

Este, amikor letettem a fejem, szerintem még a párnáig sem értem el, de már aludtam.

Vasárnap délelőtt elmentünk a Vörösmarty térre a Könyvhétre, volt az Ulpius kiadóhoz kedvezményem, de sajna azokat a könyveket, amiket kinéztem magamnak nem hozták ki a vásárra…így nem vettem semmit. Volt nagyon sok gyerekkönyv, de aztán arra jutottunk, hogy megnézzük a nagyszülőknél a mi volt könyveinket, és azokból szemezgetünk Rolinak.

Ha már itt voltunk, megnéztük a Dunát is, tényleg borzasztó ez a sok víz, de mi itt a fővárosban örülhetünk, hogy „csak” a rakpart van lezárva, és az embereknek nem a túlélésért kell küzdeniük!

Még tervben volt, hogy veszünk hazafelé virágpalántákat az erkélyre, de mivel R elég erősen elkezdett lemenni alfába, így inkább ezt kihagytuk. Ebéd után közös szieszta volt, fiúk a hálóban aludtak, én a nappaliban nem csináltam semmit. A mosogatóban hegyekben állt a mosatlan, de nem érdekelt, valahogy jó volt csak úgy lenni… tisztában voltam vele, hogy este úgyis nekem kell megcsinálni, de akkor is kellett a nyugi. 4kor ébresztettem a férfi társaságot, ettünk, és a mivel a változatosság gyönyörködtet ;), így ismét játszótér volt a program, este még mosogattam, és előszobát és erkélyt takarítottam.

Norbi már egy hete Marokkóban van, Rabatban van a főhadiszállásuk (apartman + munkahely). Tegnap a kollégájával elautóztak Marrakeshbe, ami 340 km távolságnyira van. Nagyon jól érzi magát, tetszik neki az ottlét, de már csak 2 hét és jön haza.

Annyira lelkesen mesél, amikor beszélünk, hogy elhatároztam, nekem is el kell majd utaznom oda egyszer !

Bölcsi, mini depi, csalánkiütés, záporok

... címszavakban az utóbbi pár napot így lehetne összefoglalni

Péntek délelőtt megkaptuk az értesítést, hogy Rolit felvették bölcsibe. Igaz, nem abba, ahová első helyen szerettem volna (az közelebb lett volna, és sok ismerős jár oda). De ez sem rossz, ma voltunk beiratkozni, picit belestünk a szobákba.
Ami a legjobb, hogy hatalmas nagy kertje van, teljesen felújított eu-s játékokkal, pici tóval. Lehet mocizni, vannak mindenféle 4kerekű járművek (és ugye most ez a legfontosabb ;) ) Azok a gondozók, akikkel találkoztunk egytől egyik segítőkészek, barátságosak, fiatalok (max. 40) mindegyikük külön köszönt Rolinak is. Július 2-án lesz az 1. szülői, akkor találkozunk majd a csoport gondozónőjével is, választunk majd jelet is. Augusztus második hetétől kértem a beszoktatást, remélem, nem fognak nemet mondani.
Rolinak annyira tetszett, hogy amikor elindultunk hazafelé, folyamatosan mondogatta, hogy „vissza bűcsi” .
Ismerős itt is lesz, a házból egy kisfiú szintén ide fog járni szeptembertől.

Ma babakocsival mentünk, hogy mégis képben legyek, hogy az 5 perces autó utat milyen gyorsan teszem meg gyalog, kb 20 perc alatt értünk oda (a másik bölcsi kb fele távolságban van). Ha nagyon nem lesz kedvünk gyalogolni/babakocsizni, akkor itt a házunk mögött ha felszállunk a villamosra 5 megállót kell mennünk, és a megállóval szemben van a bejárat. Hazafelé sajnos nem ennyire egyszerű a bkv-zás, mert csak egyirányú a villamos sín, és hogy visszafelé hol és mire kell felszállni, hogy minél hamarabb hazaérjünk, azt még számomra homály fedi ;)

Hétfő reggelre Roli karján kijöttek apró kiütések, a vicces az volt, hogy 5 perccel később nem láttam őket… átvándoroltak az arcára, majd onnan a lábára, és végül bebarangolták az egész testét. A mindenféle himlőket gyorsan kizártuk, mert láza nem volt, és a pöttyök tényleg vándoroltak (szó szerint) a testén. Zoli belevetette magát az internetbe, és minden oldal a csalánkiütést dobta ki.
Azért a biztonság kedvéért tegnap délelőtt elvittem a gyerekorvoshoz, aki igazolta a gyanunkat. Valami allergén reakciót váltott ki nála, hogy micsoda, azt nem tudjuk, már mindent számba vettünk, az időjárástól, a kajákig, mosószereket, öblítőt mindent, de nem tudjuk mi lehet a kiváltó ok. Mivel viszketett is neki, kapott Fenistil cseppeket (3*10 csepp).
Az egészben az a poén, hogy amikor tegnap a dokinál voltunk, nem volt rajta sehol hatalmas folt, csak a mellkasán egy teljesen halvány rózsaszín foltocska benne két pici fehér pöttyöcske…. bezzeg előtte itthon a hisztinél az egész feje vörös volt, és tele volt pöttyökkel is….

Vasárnap Anyuéknál voltunk, tesóm is ott volt egyedül (a barátnője most Athénban dolgozik), valószínűleg Norbival most pár hétig nem találkozunk, mert megy a hétvégén Marokkóba dolgozni 3 hétre (legalábbis tegnap még ezt mondta, ez az ő cégüknél percről-percre változik).

(Nagybácsival -Múni bácsi(Norbi) a homokozóban)

Hétfőn voltunk délelőtt a Városligetben, van ott egy nagy játszótér, tele gyerekkel (igaz, felnőtt kb kétszer annyi volt), nem volt egy nagy élmény, többet nem hiszem, hogy megyünk.

Ja igen, hogy miért voltam szombaton mini depis? Mert ekkor tudatosult bennem, hogy lassan megszakad ez a szimbiózis kettőnk között Rolival. Tudom, hogy ez a természetes, hogy el kell őt engedni, de akkoris olyan nehéz. Még csak most született :)

Tegnap este elmentünk tornázni, jó volt, ömlött rólam a víz. Haza nem tudtunk jönni, mert szakadt az eső, de szerencsére a pasijaim eljöttek értünk autóval. Eközben picit beáztunk, a hálóba, és Roli szobájába a zárt ablakon keresztül becsurgott a víz, a gyerekszobába a szőnyeg pár centin átázott.

A záporok elöli menekülés pedig az összes napunkban szerepelt, ma sikerült kicsit megáznunk Rolival, de nem volt vészes.

Kuka, kukabácsi, kukaautó

Valaki árulja el nekem, hogy a kukásautó és a kukás bácsi miért olyan népszerű a gyerekek körében? Már több anyukával próbáltuk megfejteni a titkot, de nem sikerült. Na mindegy, majd ha Roli nagyobb lesz, meg fogom tőle kérdezni, hogy miért ez a nagy imádat?! :)
Ma a Szelektív Napon mi is kimentünk délelőtt a Felvonulási térre, hogy Roli testközelből is megcsodálhassa a kukásautókat.
Tényleg nagyon bejött neki, felült az összes járműre (kukásautó, úthenger, locsoló/takarító autó) illetve bónuszként még a helyszínen lévő mentőautóba is becsücsülhetett ;)
Vittünk szemetet is (ha már erről szól a rendezvény), szépen, szelektíven kidobtuk, amiért kaptunk National Geographic-os ajándékokat.
Volt egy sátor, ahol a háztartásban felgyülemlett petpalackok, üvegek újrahasznosításához kaptunk tippeket, igaz ez annyira nem kötötte le Rolit, így én sem tudtam nagyon körül nézni, de érdekes volt látni, hogy csak az ember kreativitásán múlik, hogy mit tud kihozni egy sima 1,5 literes műanyagból. Töltöttünk ki tesztet, amiben a kérdések a szelektív szemétgyűjtésre, az újrahasznosításra, a veszélyes hulladékok kezelésére, tárolására, és az ökolábnyomra vonatkoztak. Első nekifutásra 2 választ elrontottunk, de a második körben (némi segítséggel) minden kérdést helyesen válaszoltunk meg, így bekerültünk egy nagy dobozva, és várjuk, hogy esetleg nyerünk e valamit majd a nap végi sorsoláson.
Egy másik sátornál leültünk Rolival színezni (pontosabban én színeztem), itt kaptunk műanyag játék kukát (éljen), lufit, foglalkoztató füzetet, színezőt, képregényt (mind-mind a környezettudatos nevelés érdekében).
Közben az Alma Együttes koncertezett.
Délután 2re értünk haza, negyed óra múlva Roli már aludt, és azóta is álmodik... gondolom kukásautókkal :)



ui: forgatott a helyszínen az ATV is, Rolit is lefilmezték, kíváncsi vagyok, hogy benne lesz e a tv-ben :)

Tervek és a rideg valóság

Az elmúlt hétvégének hatalmas tervekkel indultunk neki, volt köztünk Nagyszülőzés (mindkét Mamáék), póni simogatás, esetleg "lovaglás", sok-sok móka és kacagás. Ehelyett mi lett az egészből... egy lázas, hányós-hasmenéses "buli" :(

Ekkor értettem meg, miért nem terveznek a gyerekes szülők nagy hétvégi családi programokat úgy, hogy azt a gyerkőc is megtudja, mert akkor tuti biztos, hogy a szülők gyöngye beteg lesz, összetöri magát, fogat növeszt, orrot folyat....stb...stb (Na jó, ezt a hétvégét én sem úsztam meg).
Pénteken még nem volt semmi nyűgünk, délelőtt még vendégeink is voltak, a déli alvás után átmentünk Anyósomékhoz, semmi probléma nem volt, este 1/4 10 körül Roli elaludt, és kb 2 óra múlva lázasan felébredt. Éjjel 38,4-ig ment fel a hője, szombat délelőtt kapott Nurofent, ami gyorsan még a hőemelkedést is elmulasztotta. Igaz nem evett semmit, és nagyon sokat aludt, de legalább úgy tűnt nem lesz rosszabb az állapota. Délután így elmentünk Anyuékhoz, ahol megevett egy nagy tányér levest, részéről ezzel le is volt tudva a betegség. Igen ám, de közben én is egyre gyengébb lettem, csak kóvályogtam, rázott a hideg, nem tudtam enni, és kb 5 percenként jártam klotyóra. Estére (mire hazaértünk) belázasodtam és éjfél után megtárgyaltam a wc kagylóval a dolgokat, viszont utána teljesen rendbe jöttem. Vasárnap Roli teljesen jól volt, már nem nyüszizett, evett is rendesen, és én is próbáltam magamhoz venni némi tápanyagot ( a csüt. esti fogászat óta 2,5 szelet rántott sajtot, 1 banánt és egy fél narancsot ettem). Ééééééééééés hétfőn reggel az első falat reggelit Roli kihányta, utána a bokájáig fosti lett... ekkor kicsit elfehéredtem, de mivel ivott rendesen, és a ropi bent maradt, így nem pánikoltam be (annyira).

Ezzel be is fejeződött (remélhetőleg Z nem kapta/kapja el)a 3 napos weekendünk.

Az első igazi

tavaszi hétvégén vagyunk túl :) Annyira szuper, hogy mindkét nap sütött a nap, és 20 fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála! Kis túlzással minden percet kint töltöttünk, leszámítva az evést, és az alvást:) Igaz, szombaton voltunk úszni, illetve Ági szülinapozni is.
Itt ülök a gép előtt, és olyan fáradt vagyok, mintha valami teljesítménytúrán estem volna át, pedig "csak" a Nemzeti Színház kertjében voltunk délután. Mindenkinek csak ajánlani tudom, van játszótér (kicsi, de a célnak megfelel), lehet motorozni, felmenni a kilátóba, HÉV-et nézni, a hajó orrából nézelődni, ill. onnan lemotorozni, csak kifeküdni a fűbe (mondjuk, ez nálunk lehetetlen ;))

Felemás

állapotban telt a hétvégénk. A múlt vasárnapnak "köszönhetően" Zoli már pénteken itthon maradt. Péntek jó volt, gyorsan eltelt, délelőtt levegőztünk egy nagyot, délután Roli nagyizott, Zoli számítógép szerelt, én meg nem csináltam semmit.
Szombaton voltunk Anyuéknál, ott is jó volt, este majdnem 8 óra volt hogy hazaértünk. És ekkor jött a feketeleves... már 10 körül kapizsgáltam, hogy nem lesz itt alvás, ugyanis a szomszéd (egy 20as évei elején járó csajszi) lakásból kezdődő buli hangjai hallatszottak. Z még optimista volt, biztos elmennek majd valahová... hát nem mentek...maradtak... elég sokáig... az utolsó emlékem hajnali fél 3kor volt, akkor néztem meg az órát, és végre elaludtam/elaludtunk Demjén Rózsi valamelyik remekbe szabott slágerére, amit karaoke verzióban hallhattunk... és igen, Roli 7-kor ébresztett. Hát mit ne mondjak, nem voltam valami szalonképes állapotban, de gyorsan bedöntöttem egy nagy bögre kávét, mosakodás, fogmosás, így valamelyest javítottam az összképen. Délelőtt Rolival lent voltunk a játszin, optimistán mentünk fel, biztos elalszik időben, de nem, akkor én kiborultam, sírtam egy kicsit, aztán végre elaludtak a fiúk valamikor 2 körül. Lenyomtak több, mint két óra szunyát, én addig olvastam, lustiztam, utána pedig mentünk Zoli anyukájához "ebédelni". Este hamarabb elaludtam, mint Roli.
Délután láttam a szomszéd csajszit, hát nem írom le, hogy milyen gondolatok jártak a fejemben. Az a baj, hogy egyszer ezt már eljátszottuk, akkor az éjjel közepén sikeresen véget vetettünk a partinak, és utána megbeszéltük, hogy nem lesz többet ilyen. De mégis lett...

Remélem, hamarosan lesz egy igazi hétvégénk, amikor semmi és senki nem húzza keresztül a pihenésünket!!!

A nem éppen ideális hétvége

Ez a hétvége nem fog a kedvenceim közé tartozni, az tuti...

Péntek délután Zoli azzal jött haza a munkából, hogy vasárnap mennie kellene vidékre, és a kollégája szerint alsó hangon este 8-ra érnek haza, úgy hogy reggel indulnak. Mivel most cégen belül munkakört vált, így arra jutottunk, hogy nem lenne jó, ha nemet mondana erre a "remek" vasárnapi programra.
Ezek után elmentünk a Kopaszi-gátra (idén először), kihasználva a jó időt. Roli jól érezte magát, minden motort, rollert, biciklit ki szeretett volna próbálni, az mindegy volt, hogy mekkora a mérete :) .
Én, kis optimista, gondoltam, hogy mivel a déli alváson kívül egész nap a levegőn volt, biztos jól fog aludni az éjjel... hát nem... biztos már megint a csillagállás nem volt optimális, de valamikor éjjel 2-3 közt megjelent az ágyunkban és onnantól kezdve két órán keresztül hol az apját, hol engem rugdosott.
Így szombat reggel mindannyian totál "kipihenten" ébredtünk. Délelőtt ment a hiszti, nem tudom, melyikünk volt a legrosszabb állapotban hármunk közül, de nagyon nem festettünk ideális család képet...Amíg a fiúk délben aludtak (1,5 óra), én sütit sütöttem, utána pedig mentünk babausziba (mivel minden második szombaton járunk Roli 4 hónapos kora óta).
Este mindannyian elég korán kidőltünk, de az éjjel megint felemás állapotban telt...
Reggel Zoli fél 9kor ment el itthonról, mi 3/4 10-kor elindultunk szavazni (Rolcsi motorral) , de mivel kb. 10-15-en álltak előttünk, és senki nem engedett maga elé, csak bájosan vigyorogtak, integettek Rolinak, így kb 1 perc után eljöttünk, inkább mentünk a játszótérre és ott voltunk délig. Ezután a déli alvás több, mint 3 órássá sikeredett, utána átjött Anyósom egy kicsit unokázni, így én ismét megpróbáltam eleget tenni állampolgári kötelességemnek, ezúttal sikerrel, ill. elszaladtam vásárolni is. Még gyorsan főztem francia hagymalevest is, és Apa is megérkezett este 8 után valamivel.

Remélem, ilyen hétvégénk nem sűrűn lesz, mert ez egyikünknek sem volt jó.