2011. január 17., hétfő
Gyors jelentés
Igen, tudom, hogy elhanyagolom a blogot, de tényleg nincs időm semmire, pontosabban, ami minimális időm marad, azt próbálom a számítógéptől távol tölteni.
Újra elkezdtem járni tornázni heti 2 alkalommal, próbálok a barátokkal is némi időt eltölteni, persze Rolizok, a háztartásunk romokban, tényleg arra van a legkevesebb időm.
Roli egyébként jól van, január eleje óta jár bölcsibe, az első hét húzós volt, de most már megszokta, és elvan, játszik, eszik, alszik. A csoportjukban bárányhimlő szedi az áldozatokat, kíváncsi vagyok, hogy ő is elkapja e v. sem. A beszédfejlődése iszonyat beindult, mondókázik, mesél, kitalál sztorikat és úgy elő tudja adni, mintha olvasná :) Ami még nem múlt el, az a hiszti, van hogy napokig semmi, aztán "elkapja" vmi és elkezdi, de akkor min fél óra :(
Napközben is alszik 1,5- 2 órát, és ha nincs semmi baja, akkor az éjszakát is végig alussza.
Nálam munkafronton egyenlőre nincs változás, majd jan végén kezdek el betanulni egy újabb feladatot, ami reményeim szerint több időmet és energiámat le fogja kötni, mint a jelenlegi.
Biztos történtek érdekes dolgok velünk az elmúlt pár hétben, de most nem tudom összeszedni a gondolataimat. Készülök egy tavalyi összefoglalóval is, már majdnem kész....
2010. december 2., csütörtök
Dolgos hétköznapok
Ma volt a második napom a munkában, fura, de jó.. kicsit még
szokni kell, de ügyes csaj vagyok, és gyorsan megszokom majd a dolgos
mindennapokat… remélem.
Az első napon (tegnap) reggel 9re mentem, drukk vagy izgalom
nem volt bennem, pedig előtte nap többen feltették a kérdést, hogy izgulok e…
nem, semmi ilyen nem volt bennem. A legnagyobb problémát az okozta, hogy mit
vegyek fel?! Nem akartam sem túl, sem pedig alul öltözni. Szerda reggel
elvittem Rolit bölcsibe 8ra (a héten már reggeli előtt bent volt, hogy szokja
egy kicsit a korábbi időpontot), onnan pedig kell 1 óra még a város déli
végéből átbékávézom az északi csücskébe (20. ker kontra Újpest Városkapu).
Miután az időjárás úgy döntött, hogy ha december 1, akkor szakadjon a hó, így „kissé”
ázottan, és álmosan (mivel R persze nem igazán akart aludni éjjel) értem a
munkahelyemre, ahol mindenki nagyon kedves volt, és érdeklődtek, hogy hogyhogy
itt, és hogy vagyok, és hogy hű, de mennyire jól nézek ki (!), és mennyire tök
jó, hogy itt vagyok újra J
Annyira jól esett a lelkemnek, hogy nagyon.
A csoport ahol dolgozom összesen 5
fős, a főnök nem liheg a nyakunkon, nincs stressz, nincs napi ezermillió
telefon, viszont van munka, így eltelik a nap. A munkaidőmnek 5kor van vége
kivéve pénteken, mert akkor fél 3kor.
Reggelente max ¼ 8kor indulunk itthonról 6ra
érek haza, addigra Z vagy Anyukája elhozzák Rt a bölcsiből (egyenlőre Z
anyukája fél4kor megy érte, így nem kell tovább maradnia), amikor hazaérek
kicsit játszunk, én kifújom magam, ha kell beteszek egy adag mosást,
vacsorázunk, rendrakás, mosogatás, játék és fürdés. Roli 9re általában kidől,
és én sem vagyok már ilyenkor sok mindenre használható…
Gondolom, ahogy belerázódok a hétköznapi rutinba, akkor hatékonyabb
leszek itthon, de egyelőre nagyon el tudok fáradni a nap végére. Azért 29 hónap
kihagyás után nem megy egyik napról a másikra az átállás…
Annak kifejezetten örülök, hogy holnap péntek J
A bölcsiben is besűrűsödtek a dolgok, holnap adventi
készülődős du lesz fél 4től (ez szülőkkel együtt), jövő kedden mikulás parti
lesz, 17én pedig karácsonyi buli (ezek délelőtti progik a törpiknek).
Most pedig lefekszem aludni, mert mindjárt 6:20…
2010. szeptember 10., péntek
Kicsit szomorkás a hangulatom
Ez a hét nem hozott semmilyen pozitív változást az életembe.
Az időjárás őszies, utálom, hogy nincs nap eső nélkül, utálom a szürkeséget, a trutyit.
Roli a héten nem volt bölcsiben, mert vasárnap délutánra megfázott, vagy elkapta tőlem a náthát. Inkább itthon „tartottuk”, minthogy ott még durvábban belecsússzon a takonykórba. Ismét megerősödött bennem a tudat, hogy jobb neki a bölcsiben, mint itthon, mert ez a nyűglődés nem jó egyikünknek sem. Kevés vagyok az ő energiáit lekötni, itthon nem játszik el a játékaival, nem köti le semmi hosszabb távon ( kb 3 percig érdekes vmi), azért hogy lemenjünk a levegőre, motorozni, játszótérre min. fél órát kell könyörögni, de felöltözni nem akar. Minden napra jut valami hisztizni valója, de ezt már teljesen jól kezeljük Z-vel. Már nem húzom fel magam rajta, gondolom, azaz bízom benne, hogy egyszer majd kinövi ;)
Munkafronton sincs semmi pozitív, beszéltem ma a kerületi fiókvezetővel, aki közölte, hogy jelenleg nincs üres pozíciója, de azért jövő héten üljünk le beszélni….és meglátjuk… de kérdem én MIT??? Most vagy van hely v. nincs!?
Ma délután megyünk könyvtárba, majd kikölcsönzök valami vidám regényt.
Vasárnap pedig végre találkozunk Tesómmal, aki 3 hónap elteltével tegnap maga mögött hagyta Németországot és éjjel landolt Ferihegyen :) Remélem, addigra a nap is kisüt!!!
2010. június 1., kedd
2010. május 17., hétfő
Mi történt még a múlt héten?
Roli hétfőn betöltötte a 22. hónapját :) (de hiszen, most írtam az előző hófordulóról)
Szerdán 13:05-kor megszületett legjobb barátnőmék kisfia, Dávid. A nagyfiú 57 cm-rel és 3670 grammal jött a világra kb. 3 óra alatt.
Gratulálunk!
A péntek délelőttöm az őskáosz felszámolásával telt, folyamatosan ment a mosógép is. Délután pedig Anyósomnál voltunk egy kicsit.
Szombaton bepróbálkoztunk némi játszóterezéssel, amit az eső végül elmosott, délután babausziban voltunk. Ebédre pedig tonhalas spagettit csináltunk…
recept hozzá:
- 1 csomag spagetti tészta –sós vízben kifőzni
- 2 doboz olajos hal
- 3-4 gerezd fokhagyma
- 3 dl tejszín
- só
Az apróra vágott fokhagymát a tonhal olajában megpirítjuk, hozzáadjuk a tonhalat, megsózni, majd kicsit pirítani. Felönteni tejszínnel, összeforralni és már kész is, mehet a spagettire J
Nagyon egyszerű és mi mindannyian nagyon szeretjük.
Vasárnap pedig Anyuéknál voltunk egész nap.
Ennyi, egy igen mozgalmas hét áll mögöttünk, ma pedig már ismét a megszokott medrében telik a napunk.
2010. április 29., csütörtök
Egész nap kettesben
Így az egész napot kettesben töltöttük. Az igazat megvallva kedden felkészültem mindenre amire lehet, de Roli nagyon aranyos volt egész nap, nem volt semmi hangos szó, semmi hiszti:)
Sokat játszottunk, voltunk vásárolni, játszóterezni, sőőőőt, még porszívóztunk is. Persze az egész napot végig dumálta:)
A nap legnehezebb pillanata az volt, amikor Zoli ment el délután, mi pedig mentünk a játszóra, és Roli először be akart szállni Apával az autóba, utána pedig totál csalódottan mutatott az autó után, hogy mi nem mentünk Apával :(
Fürdésnél szintén kétszer emlegette Őt (mivel ez nálunk FÉRFIDOLOG, konkrétan én az elmúlt majdnem 22 hónap alatt egyszersem fürdettem) egyszer a fogmosásnál, majd pedig a fütyimosásnál. De a pancsi gond nélkül lezajlott, nem maradt koszos a gyerek :) :)
Fürcsi után összepakoltunk, hogy Apa ne legyen szomorú, mikor hazajön, és fél 10 előtt már jöttem is ki Rolitól, mert elaludt.
Amikor Z hazaért megállapítottam, hogy ezt a korszakot szeretem a legjobban, amiben most vagyunk, mert Roli annyira értelmes, együttműködő, szeretetgombóc, dumagép. Imádom :)
Persze, az igazsághoz hozzátartozik, hogy engem sem kellett az elalvásnál ringatni, szerintem abban a pillanatban elaludtam, ahogy a párnán volt a fejem.
Minden tiszteletem azoké az Anyáké, akik egyedül nevelik a gyerekeket, Apa későn ér haza, vagy csak (bármilyen okból) hétvégén kap Anya felmentést az anyáskodásból.