Mostanában

Húúúú de el vagyok maradva ezzel a blogolással, néha belekezdek 1-1 post megírásába, de aztán vagy kidőlök mielőtt befejezném (mert általában este 10 után tudok csak nyugodtan „gondolkodni”), vagy nem jönnek az értelmes mondatok, és visszaolvasva elég zagyvaság az egész bejegyzés, így megy a kukába.

Mi történt velünk az elmúlt pár hétben, kezdjük Rolival:

igazi nagykisfiú lett, néha rácsodálkozunk az apjával, hogy úristen mekkora nagy már a kis minidiktátorunk. Folyton dumál, énekel, verseket mond, igaz ezeket átköltve adja elő, minden sor vége az „autóka” szó. Sokat olvasunk abban a kis időben, amit együtt töltünk, kb 1 hónapig Thomas-os meséket olvastunk, tegnap este óta pedig Bogyó és Babóca a favorit (gondolom, kb ezt is 1 hónapig fogjuk olvasni). Az a jó, hogy a könyvbeli párbeszédeket már ő mondja, az agya olyan, mint a szivacs, viszont a hallása az igazán szelektív.

A reggelek iszonyatosak, mindig megy a szöszölés, az idegeskedés, a rohanás. A bölcsiben nincs gond, játszik (igaz leginkább egyedül), eszik, alszik, figyel, dumál, ha van kedve, de azt amivel játszik nem adja senkinek. Itthon hisztizik, nyűg, és néha már az idegeinken táncol. Ja, és jelenleg anyamániás, mindenhol ott kell hogy legyek, és mindent nekem kell csinálnom, Z-nek csak akkor enged vmit, ha én nem vagyok itthon. Persze wc-re is együtt járunk, ma pl hajnal 4kor is jött velem…Apropó wc, a bilit nem használja, viszont a szűkítőt igen, de még nem szól, ha kell, amit rendszeresítettünk az a fürdés előtti és utáni, ill 7végén indulás előtti wc-be pisi/kaki. Az alvása változó, van hogy végig alussza az éjszakát (fél 10től fél7ig), de általában felébred minimum 1szer, de van hogy többször is változó időtartamra ( a héten a rekord 2 óra szenvedés volt, aminek én annyira nem nagyon örültem szerda éjszaka). Nappali alvás min 1, de általában 1,5-2 óra.

én:

nálam munkafronton beállt némi pozitív változás, szerencsére a főnökömben pozitívan csalódtam, kaptam új feladatokat is (ez még betanulós fázisban van), így nagyon gyorsan elmegy a napom, igaz estére nagyon kész vagyok (ez a nemalvás számlájára is írható). Próbálok nem szétcsúszni teljesen, de észreveszem magamon, hogy én sem bírok mindent, hiába is akarnám. Jelenleg a háztartás az utolsó dolog amihez kedvem van, és igazán időm sincs rá. Mindegy, a mosógép minden nap használatban van, mosogatni is mosogatunk, ma vasaltam is, szóval nem omlik ránk a lakás :D

mi:

3 év kihagyás után voltunk bulizni, jó volt nagyon, nekem, akinek lételeme a zene és a bulizás, már nagyon hiányzott egy kis táncolás, lötyögés. Úgy néz ki, hogy havonta 1szer bevállalunk egy kis party tájm-ot, vagy közösen ismerősökkel, de én már nagyon vágyom egy igazi csajos bulira :D

Ma moziba megyünk kettesben, jövő pénteken pedig billiárdozni barátokkal.

És nagyon várjuk a tavaszt, a napsütést, a jó időt, hogy lehessen menni ki, és ne kelljen 6millió réteg ruhát magunkra venni, ahhoz hogy ne fagyjunk meg. Lehessen menni bicajozni, sétálni, kirándulni….

de addig még vár ránk egy bölcsis farsang, és reményeim szerint ezzel vége is lesz a télnek

Advent, Mikulás, Gyerekorvos...és a többi

Megpróbálok olyan bejegyzést összehozni, amiből semmi nem marad ki, nem tudom, mennyire lesz hosszú. Hol is kezdjem az elmúlt egy hét összefoglalását?

Múlt péntek délután bölcsi adventen voltunk, ez kézműves foglalkozást takar kicsiknek és nagyoknak. Minden csoport külön „standot” állított, ahol a gondozónőkkel együtt lehetett mindenféle karácsonyi díszítést csinálni. Roliéknál gyertyatartót lehetett készíteni, mégpedig úgy, hogy egy fél dióhéjba tettünk gyurmát, abba 1 szál tortagyertyát, köré pedig girlandot tekertünk. Volt olyan asztal, ahol gipszfigurát lehetett színezni, lehetett papír karácsonyfát díszíteni matricákkal, gyöngyöt fűzni, és volt, ahol mandarinba szurkáltunk szegfűszeget, aminek nagyon jó illata van, itthonra én narancsból csináltam ugyanezt.

Szombaton délelőtt usziban voltunk, utána elrohantunk szánkót venni, majd anyuéknál voltunk délután, ahol fel is avattuk a szánkót (én nem, mert nagyon fáztam, Rolit a Papa és Tesóm húzták, tolták).

Vasárnap reggelre megérkezett hozzánk a Mikulás, hozott Rnek egy Villám McQueen kisautót, amit már nagyon régóta szeretett volna megkapni, annyira, hogy 2szer is lerajzolta a Mikulásnak, hogy mit is szeretne.

Este meggyújtottuk a 2. gyertyát az s.k. adventi koszorúnkon.

Hétfőre elkezdett Roli köhögni, amibe annyira belejött, hogy szerdán reggel 9kor hívtak a bölcsiből, hogy lázas, menjünk érte. Nem ért váratlanul, mert elég ramaty állapotban volt, de mivel nem volt itthon reggel indulás előtt még hőemelkedése sem, így elvittük. Péntek du elvittük orvoshoz, aki megállapította, hogy nem szimpla megfázásról van szó, hanem vmi vírus tarol és ennek következtében sípol R tüdeje… Z-vel mindketten ledermedtünk, hogy most akkor mivan, de a doki megnyugtatott, h meg fog gyógyulni. Kellett vennünk egy ilyen szerkezetet, és 3 óránként 2szer kell fújni vele, úgy hogy 6-6 belégzést/kifújást kell számolnunk. Kedden kell visszamenni kontrollra, akkor ismét meghallgatja a tüdejét, remélem, addigra meggyógyul.

Sajnos így lemarad a bölcsis karácsonyról, mert az is kedd délelőtt van, viszont most kedden volt a bölcsis Mikulás, és azon ott volt, nem volt sírás, azt nem tudom, hogy énekelt e neki, de kapott csokimikut és szaloncukrot. (fotókat majd vmikor küldi mélben a gondozónőjük, akkor majd megosztom itt is)

Rolira a hét második felében Z anyukája vigyázott, jövő héten pedig Apával lesznek, de remélhetőleg szerdán már mehet újra bölcsibe, főleg, hogy dec 22től szünet lesz, és azért 3 hét itthon kicsit sok(k) lenne mindenkinek.

Én végig dolgoztam a hetet, beleértve a mai szombatot is, már jobban bírom a dolgos mindennapokat, stressz még mindig nincs :), remélem, nem is lesz!!! Még kialakulóban van a teljes munkaköröm, de bízom benne, hogy kicsit több lesz rajtam a „nyomás”, mint most, mert azért hiányzik a felelősségteljes munka, hiába engem az inspirál…

Holnap mézeskalácsot fogunk sütni itthon, és végre lesz a héten 1 olyan nap, amikor minhárman itthon leszünk. Bízom benne, hogy a napi hisztit holnap kihagyjuk, mert sajnos minden nap van egy 15-20 perces überbrutál hisztiroham, ami ma a tetőfokára hágott, meg az én idegeimre, a mai délutáni alvás ugyanis kimaradt, úgy hogy reggel fél7kor ébredtünk mindannyian…

Képeket pótolom, amint megkapom őket, ill. amint feltesszük a gépre ;)

Dolgos hétköznapok

Ma volt a második napom a munkában, fura, de jó.. kicsit még
szokni kell, de ügyes csaj vagyok, és gyorsan megszokom majd a dolgos
mindennapokat… remélem.
Az első napon (tegnap) reggel 9re mentem, drukk vagy izgalom
nem volt bennem, pedig előtte nap többen feltették a kérdést, hogy izgulok e…
nem, semmi ilyen nem volt bennem. A legnagyobb problémát az okozta, hogy mit
vegyek fel?! Nem akartam sem túl, sem pedig alul öltözni. Szerda reggel
elvittem Rolit bölcsibe 8ra (a héten már reggeli előtt bent volt, hogy szokja
egy kicsit a korábbi időpontot), onnan pedig kell 1 óra még a város déli
végéből átbékávézom az északi csücskébe (20. ker kontra Újpest Városkapu).
Miután az időjárás úgy döntött, hogy ha december 1, akkor szakadjon a hó, így „kissé”
ázottan, és álmosan (mivel R persze nem igazán akart aludni éjjel) értem a
munkahelyemre, ahol mindenki nagyon kedves volt, és érdeklődtek, hogy hogyhogy
itt, és hogy vagyok, és hogy hű, de mennyire jól nézek ki (!), és mennyire tök
jó, hogy itt vagyok újra J
Annyira jól esett a lelkemnek, hogy nagyon.

A csoport ahol dolgozom összesen 5
fős, a főnök nem liheg a nyakunkon, nincs stressz, nincs napi ezermillió
telefon, viszont van munka, így eltelik a nap. A munkaidőmnek 5kor van vége
kivéve pénteken, mert akkor fél 3kor.

Reggelente max ¼ 8kor indulunk itthonról 6ra
érek haza, addigra Z vagy Anyukája elhozzák Rt a bölcsiből (egyenlőre Z
anyukája fél4kor megy érte, így nem kell tovább maradnia), amikor hazaérek
kicsit játszunk, én kifújom magam, ha kell beteszek egy adag mosást,
vacsorázunk, rendrakás, mosogatás, játék és fürdés. Roli 9re általában kidől,
és én sem vagyok már ilyenkor sok mindenre használható…

Gondolom, ahogy belerázódok a hétköznapi rutinba, akkor hatékonyabb
leszek itthon, de egyelőre nagyon el tudok fáradni a nap végére. Azért 29 hónap
kihagyás után nem megy egyik napról a másikra az átállás…

Annak kifejezetten örülök, hogy holnap péntek J

A bölcsiben is besűrűsödtek a dolgok, holnap adventi
készülődős du lesz fél 4től (ez szülőkkel együtt), jövő kedden mikulás parti
lesz, 17én pedig karácsonyi buli (ezek délelőtti progik a törpiknek).

Most pedig lefekszem aludni, mert mindjárt 6:20…

Balkáni helyzetjelentés... csak erős idegzetűeknek

Már napok óta tépelődök azon, hogy hogy fogjak hozzá a következő bejegyzéshez, hogy az ne legyen gyomorforgató a kezdő anyukáknak, ill. a még gyerekteleneknek se menjen el a kedve teljesen az utódgyártástól.

Na mindegy, aki tudja magáról, hogy vizuális típus, ill nem bírja a gyerekbetegségeket az itt álljon fel, nyisson meg valami másik oldalt :)

Szóval, akinek a gyereke bekerül egy közösségbe, ahol rajta kívül még kb 10 másik vele egykorú apróság mozog napi 6-8 órában, az előbb-utóbb belefut valami betegségbe. Történt ez nálunk is, immár augusztus óta második alkalommal. Ugye R az augusztust végigjárta a bölcsiben, majd szeptember első 2 hetében itthon volt takonykór és orrfolyás miatt, majd ismét belevetette magát a közösségi életbe, de 1 hét és 1 nap után ismét kitört rajta a fent említett kórság újra. Arra nem térnék ki, hogy hétfőn reggel még nem volt semmi jele, hogy bármilyen betegségben szenved gyermekünk, ennek ellenére estére teljesen bedugult az orra, és 3 órán belül 3szor keltünk éjszaka arra, hogy nem kap levegőt. Én (gondoltam jó anya lévén) másnap reggel nem vittem már bölcsibe, itthon mégiscsak hamarabb meggyógyul… szerdán volt (pót)ebédbefizetés, reggel kaptam R gondozónőjétől egy sms-t, hogy sétáljunk el a bölcsibe, és fizessük be a pénzt októberre, mert különben nem mehet R az intézménybe…. ezzel én is tisztában vagyok, és addigra már megbeszéltem az egyik anyukával, hogy befizeti R-t is. Mindegy, felhívtam E-t, hogy köszi az üzenetet, de nem megyünk, ezért és azért, ill. mert Rnek folyik az orra elég durván és köhög is… erre ő: ne tartsam mindennel itthon a gyereket, mert így nem fog tudni normálisan beszokni, ill. nem fogja megszokni a többi gyerek baciját… Persze, értem én, de akkor is, annál nincs rosszabb, mint amikor a gyerek beteg, mert akkor az egész család nem tud aludni, mindenki nyűgös a fáradtságtól….stb. Na ezen kicsit felhúztam magam, de ez van, mondtam neki, hogy márpedig a héten nem viszem még bölcsibe.

Ugyanezen a napon a játszótéren délelőtt annyian voltak, mintha oktatási szünet lett volna, ovisok, bölcsisek betegen… az egyik anyukával beszélgettem, akinek a kisfia most kezdte az ovit, és ő olyanokat mondott, hogy komolyan elgondolkodtam, és kétségbe estem, hogy a magyar ovikban és bölcsikben mi folyik… az ő kisfia is több, mint a fél hónapot otthon töltötte betegen, de azért, mert a csoportjukban a huszoniksz gyerekre 1 óvónő jut (a másik bizonytalan ideig táppénzen van), ill. egy dadus (aki szintén beteg, de dolgozik, ergo, fertőzi a gyerekeket). Arról nem beszélnék, hogy irreális dolgokat várnak el egy 3 évestől (pl. öltözzön fel egyedül, fújja ki az orrát rendesen, törölje ki a fenekét, ha kakil….stb).

Ha ez még nem volna elég másnap Kata barátném küldött egy emilt, amelyből idéznék:

előzmény: H most kezdi az ovit, pontosabban kezdené, ha immár harmadik hete nem lenne beteg…

„Minden 2. gyereknek zöld taknyi jött ki az orrából és senki nem törődött vele. H tűnt a 'DUTRA' köhögésével a legegészségesebbnek. Talán nem is láttam olyan kicsi, akinek ne lett volna baja. (DUTRA apám veterán traktora) No éppen szőlőt szemezgetett a taknyi nemzedék, mert a kis taknyos ujjacskák nyomkodták és csipegették a kis bogyókat, majd tették a présbe és jött ki a 'vitamindús' nedű. Mivel Ica és Kati néni tukmálta a vonakodó fiamat egy hörpire, így az én kincsem le is húzott 1 pohárral az ízes nedűből. Még soha nem ivott meg semmilyen gyümölcslevet 2 kortynál többet, de ebből lehúzta az 1 pohárral, oh és zöld taknyija sem volt még, ez idáig..... aki nem tudott orrot fújni az taknyis arccal, pulcsival meg egyébbel közlekedett.

A 2. meglepetés a kézmosónál ért. A mosdók eldugulva ácsorogtak a koszos vízzel, pár mikkamakka ordított, h pisilni kell, de rá sem hederített senki. Hazaérve H-nak gyorstalpalló orrfújásból és gatya letolásból.”

Persze, tudom, hogy minden kezdet nehéz, és minden gyerek, aki kikerül az otthoni, megszokott, jól bejáratott „steril” környezetéből minden sz.rt összeszed, és ez valamennyire sajnos normális is, és anno mi is átestünk a tűzkeresztségen, de akkor sem értem, hogy miért nem lehet legalább az atomtakony gyereket otthon tartani, vagy hazaküldeni, nem átvenni a szülőtől, miért jó az, hogy egy valaki mindenkit megfertőz, ill, körbefertőzik egymást… persze, tudom, hogy nincs mindenhol nagyszülő, vagy a szülők ill a nagyszülők is dolgoznak, de mégsem az a megoldás, hogy a tök beteg gyereket beviszem a közösségbe, ahol ugyan elvan, figyelnek rá, igaz, hogy csak elvegetál, meg fertőz, meg nem tudom…

minden felnőtt, szülő tudja saját magáról, hogy mennyire gáz betegen dolgozni, amikor az embernek még saját magát is k. nehéz elviselnie… sztem egy gyereknek ezerszer nehezebb….

Mindezek ellenére ma Roli ment bölcsibe, igaz még köhög és egy kicsit folyik az orra is, a közérzete jó volt (egészen addig, amíg be nem értünk a kapun)…. és a csoportszoba ajtajában megkérdezte a másik gondozónő, hogy Anyuka hozott igazolást??? nem, nem vittem és nem, nem voltunk orvosnál…. minek…. a múltkor sem adott semmit, de még mondani sem mondott semmi érdemlegeset….és ha múlthéten végig vittem volna betegen????

Mégsem reménytelen?!

Ma teljes kínban mentem Roliért, már azon agyaltam, hogy hagyom az egész bölcsit a fenébe, mert nem akarom a gyereket tönkretenni lelkileg... amikor odaértem érte, a szívem a torkomban, a gyomrom görcsben, benézek az ajtón, Roli játszik, E1 gondozónő vigyorogva közli, hogy gyermekem ebédelt (tészta volt), aludt egy nagyot, és még kakilt is. Hirtelen nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek :)
Majd R beleugrott a nyakamba, nyomott 3 hatalmas puszit, és közölte, hogy kekszet vagy ropit kér ;)

Kíváncsi vagyok, hogy mit hoz a holnap

Visszatérés, hétvége, tanfolyam

Nem éppen a legjobbra sikerült a bölcsis visszatérés a két hét kihagyás után. Az elmúlt három napban Roli nem ebédelt semmit, pontosabban hétfőn semmit, kedden csak húst, szerdán pedig csak almát. Az alvás ideje napról napra csökken, hétfőn több, mint 1 órát aludt, tegnap pedig 20 percet. Az öröm az ürömben, hogy uzsonnára eszik dupla mennyiséget, és amikor hazajövünk, akkor is eszik főtt kaját, ill. még vacsizik is, ill. este 9kor már zuhan az ágyába.

Ma reggel sírásra görbült a szája, mikor cseréltem a cipőjét, de viszont reggel itthon nem nyüsszög, hogy nem akar menni, hozza a kisautóját, beül a babakocsiba, és mehetünk.

Most vagy beletörődött a sorsába, vagy nem tudom… a szakirodalom szerint nem kell vele foglalkozni, és a gondozónők szerint sem, de azért mégsem tudok szemet hunyni felette, mégiscsak a gyerekem. Ha látja, hogy zavar, hogy nem eszik, nem alszik, akkor méginkább nem fogja csinálni, ha nem foglalkozok vele, akkor pedig állítólag rájön, hogy attól, hogy nem csinálja, nem lesz jobb, csak idő kérdése…ok, hogy éhen nem fog halni, mert reggelizik/reggelizünk együtt itthon, iszik kakaót és joghurtot + felvágottas kiflit….

A hétvége eltelt ünneplősen (Roli névnap 15-én, Apukám szülinap 16-án), rohamtempóban. Megyünk színházba majd október közepén, kaptunk két jegyet Z. anyukájától az Operaház fantomja-ra :)

Hétfőn reggel úgy ébredtem, hogy kezdek valamit magammal, és keresek valami tanfolyamot, kitaláltam valamit, hogy az jó lenne nekem, de másnapra elvetettem, mert egyetlen helyet találtam, ahol indítanak ilyen kurzust, ill. belefutottam egy másmilyen jellegű szakmai tanfolyamba, jövő héten, ha megkapom a fizetésem, beiratkozom, befizetem az első részletet, és akkor majd itt is elárulom, hogy mi leszek, ha nagy leszek :)

Múlt heti reakciók, e heti történések

Elnézést Mindenkitől, de ez a hét valahogy olyan gyorsan eltelt.

Köszönöm Mindenkinek, aki reagált a Dilemma c. bejegyzésre, van aki itt, van aki emailben, volt aki személyesen mondta el a véleményét a biztosítós munkával kapcsolatban. Itthon is megtárgyaltuk, és végül hétfőn írtam a cégnek, hogy köszönöm, de ne számítsanak rám.

Múlt pénteken voltam ment a munkahelyemen, ahol abban maradtunk a Hr-es kollégával, hogy szeptember 1től szabin leszek november elejéig, közben pedig gondoljam át, hogy esetleg fiókban szeretnék e dolgozni. A héten kaptam tőle egy telefonszámot (a kerületünkben lévő fiókvezetőjét), akivel beszéltem is, és arra jutottunk, hogy mivel ő hétfőn fog kezdeni ebben a fiókban, és még nem lát bele a hétköznapokban, így hívjam újra jövő hétvége felé, és mindenképp megbeszélünk egy találkozót. Így én is beleláthatok a fiók munkájába, ill. ő is feltérképezi, hogy alkalmas lennék e a feladatra. Ebben az a pozitívum, hogy helyben van (kb 10 perc sétára, félúton a bölcsi és a lakásunk között), ill. van lehetőség részmunkaidőre is (heti 25-30 óra).

Bölcsi téren annyi történt, hogy Roli már egyáltalán nem sír több, mint egy hete reggelente, és a héten már 2 nap teljes napos volt, uzsonna után mentem érte (fél 4 körül). Ma azért hoztam el ebéd után, mert reggel sokadszori próbálkozásra méltóztatott ¼ 9-kor felébredni, és nem láttam annak értelmét, hogy délben lefektetik aludni, majd fél óra alatt „kialussza” magát, a délutánt pedig átszenvedjük.

Egyébként teljesen jól viseli, mondjuk itthon nehezebb vele, de szerintem ez természetes, próbálunk nem kiborulni, és nem mindenért kiabálni, de néha eléggé ki tud vetkőzni önmagából. Ezt betudjuk a bölcsinek, ill. a szokásos 2 éves dackorszaknak … többszörösen hátrányos helyzetűek vagyunk ;)

Viszont annyira tud bújni, meg ölelget, és puszil, és simogat, újabban beleül az ölembe és az arcomat simogatja mindkét kezével… ilyenkor teljesen elérzékenyülök.

Ma beszívattak a bölcsisnénik, mert reggel (1/2 10kor) E1 (gondozónő) közölte, hogy mivel úgyis elhozom Rolit ebéd után, lehet, hogy eljönnek családlátogatásra alvásidőben, de nem biztos, és ne csináljak belőle nagy gondot, mert az a legideálisabb, ha olyan állapotban látnak bele az életünkbe, ahogy reggel felkelünk, és elindulunk otthonról…. könyörgöm, azt a saját anyukámnak se szívesen mutogatom…. de mindegy, hazarohantam, volt 1,5 órám arra, hogy ne hívják ránk az ÁNTSZ-t, rendberak, elpakol, portöröl, …. elrohan R-ért, majd E1 közli, hogy hát nem jönnek, mert van egy csomó adminisztrációs dolog, amivel hétfőig végezniük kell….Picit csalódott voltam, de legalább rend volt délután ;)

Ezek hét fő eseményei, holnap kerti partira megyünk Z főnökéhez Vácra, vasárnap pedig Anyuékhoz.