Változások

Az utóbbi időben pár dolog megváltozott Roli életében, már egyáltalán nem babás, teljesen nagykisfiú lett belőle. Nekem olyan hirtelennek tűnik ez a sok újdonság, pedig nem egyik napról a másikra alakult át egy pici csomagból kisfiúvá.

1, Az első és legfontosabb, hogy átalussza az éjszakákat, úgy gondolom, ez igen pozitív változás, mert az első 5 hónapját leszámítva 1 kezemen meg tudom számolni, hogy hány éjszaka aludtam megszakítás nélkül 5 órát. Ez a paradicsomi állapot már 3 hete tart, remélem, most hogy leírtam, nem fog megváltozni!!! Így este fél 10-10 körül elalszik egyedül (na jó, valamelyikünk ott van mellette, akihez hozzábújhat, ha akar) , reggel fél 6-6 körül átcuccol közénk, és 3/4 7-1/2 8 közt valamikor felébredünk.

2, Ébredés után, pontosabban, ahogy kinyitja a szemét és felül, az első mondat a következő: Aka ki, joghurt – magyarul: Anya azonnal ki az ágyból, kérem a joghurtom. Ilyenkor nem mindig szalonképesek a gondolataim, mivel nekem elég sok időbe telik, amíg reggel magamhoz térek… de mindegy, félkómás állapotban benyomom a szájába a joghurtot (amire a végére érünk, valamennyire én is összeszedem magam), megiszom a kávém, és indulhat a nap :)

3, Kb. 1-1,5 hónapja kezdtem észrevenni, hogy vannak bizonyos tárgyak, amihez ragaszkodik. Ilyen pl. az alvós maci, ami egy plüss Micimackó (még valamelyik munkahelyemen kaptam búcsúajándékként). Ez bárhová megyünk, mindig jön velünk, és ezzel alszik el (legyen szó délutáni v. esti alvásról).

4, Pohárból ivás: ezt mi sosem erőltettük, voltak próbálkozások, de nem igazán érdekelte a téma. Én úgy voltam vele, hogy csőrös pohárból iszik rendesen (cumisüvege sosem volt), majd ha ő megérik a feladatra, akkor szól. És szólt is, először a csőrös pohárból itta a vizet, a gyümölcslevet pedig rendes műanyag pohárból. Most már Ő mondja, hogy „pohárból inni”, a csőröst leginkább csak akkor használjuk, ha megyünk valahová. Itthon elől van mindkettő, választhat, hogy éppen melyikből inna. A hétvégén a nagyszülőkhöz is vittünk 1-1 poharat a készletből

5, Bili: öööööööööö, tudja mire való, valamelyik reggel rá is ült, szólt, hogy pisi-kaki lesz, de nem termelt semmit ;) ezt sem erőltetjük, majd kialakul. Ha kaki van szól, és ha sok pisi van, akkor is.

6, Bújik, ha valaki (nőnemű) ráköszön, rámosolyog, akkor félszegen lehajtja a fejét, mosolyogva hozzám szalad, és belebújik a lábamba :) Ilyenkor meg tudnám zabálni!

7, Mondatokban beszél, már nem csak szavakat mond, hanem megszólít, összekapcsol szavakat, igéket is kezd bevezetni (pl: kérem (ké), köszi, a jó étvágyat helyett azt mondja, hogy kívánok :)).

Egyre aktuálisabb a kiságy kérdés is, már nézegetjük, hogy milyen ágyat kapjon a rácsos ágy helyett.

Ezek azok a hatalmas változások, amiket mostanában átélünk. Tudom, hogy ez az élet rendje, hogy Ők is felnőnek (ezáltal mi is öregszünk ;)), de nem lehetne egy kicsit lassabban?!?

Hiszti vs. türelem

Hát igen, nálunk is elkezdődött a rettegett hiszti korszak.

Igaz, voltak már előjelek, de múlt hét pénteken átéltük az első, igazi hisztit, az összes kötelező tartozékával együtt, mint kezdeti toporzékolás, hatalmas „mű”könnyek, először csak kézzel csapkodta a padlót, majd hasra vágta magát, és a végén kézzel-lábbal vergődött a fürdőszoba szőnyegen. Mindezt a játszi utáni kötelező kézmosás váltotta ki, amit eddig lerendezett egy sima toporzékolással (merthogy valahogy ezt nem szereti), de ez most nem volt elég. A vicces az volt, hogy kérdeztem tőle, hogy most ez Neki jó, amire közölte, hogy nem; mire megkérdeztem, hogy tudja e, hogy miért csinálja, amire a válasz az volt, hogy nem :) Ekkor kijöttem a fürdőszobából, amire ő abbahagyta a műsort, felállt és jött utánam.

Ma pedig (szintén a játszótérről feljövet) megállt a bejárati ajtóban és elkezdte ütni, miközben hajtogatta, hogy lépcső. Én, jó anya módjára kinyitottam az ajtót, hogy akkor menjen lépcsőzni, de nem ment, viszont jöttek a könnyek, a toporzékolás, és a magas C (ilyenkor mindig pár oktávot emelkedik a hangszíne). Úgyhogy megálltunk az előszobában, és próbáltuk eldönteni, hogy most mi legyen. Aztán én feladtam kb 3 perc után, és hirtelen abbamaradt minden műsor, hívta Apát, hogy menjenek kezet mosni :)

Amit nehezebben tolerálok, az a kezdődő irigység :( Próbálom elterelni másfelé, de képes (lenne) a motorjáért élethalál harcot vívni, függetlenül attól, hogy mondjuk éppen a hintában ül, vagy mondjuk homokozik.