Miről is írjak?

Többen jelezték, hogy olvasnának, de nincs mit… hát igen, nem magyarázom, mert a nincs időm elég elcsépelt, mégha így is van, és itt a jó idő, ami azt is jelenti, hogyha 7vége, akkor folyamatosan kint vagyunk, és megyünk (nem mintha télen más lenne a helyzet). Február óta nagyon sok minden történt a kis életünkben és a környezetünkben is.

Éljük a dolgos, húúúúderohanós hétköznapokat, a kevésbé rohanós hétvégéket, tervezzük a nyarat, lassan beiratkozás van az oviba, ami számomra még elég hihetetlen, szeptemberben nagynéni leszek (talán pont a szülinapomon :)), „kisírtam” magamnak egy júliusi bécsi Bon Jovi koncert jegyet, közben próbálom/próbáljuk egymásban és a barátainkban tartani a lelket, mert sajnos mindig van valami, ami miatt valakinek szüksége van némi baráti segítségre, és lélekápolásra…ami persze egyáltalán nem gond, csak sokkal jobb lenne, ha nem lennének problémák…

Miről írjak először? Nem is tudom…

talán arról, hogy Roli milyen ügyes, okos, értelmes kisnagyfiú? Hogy milyen szövege van? Hogy a számokon kívül van már pár betű is, amit megismer, hogy minden érdekli, hogy nincs mellette megállás, hogy csak akkor nem beszél, ha alszik, hogy még mindig nem szobatiszta, de már haladunk a jó irányba? Hogy amilyen nehezen indult a bölcsibe beszokás, most annyira jól érzi magát, és vasárnap is menni akar? Hogy unom már az állandó takonykórt, amivel kb november közepe óta küzdünk?

vagy arról, hogy milyen nehéz és szinte lehetetlen segítség nélkül összeegyeztetni az anya és a dolgozó nő életét, főleg úgy, hogy teljes munkaidős az állás a város másik oldalán (pesterzsébet – újpest városkapu)? Hogy milyen érzés egy átnemaludt éjszaka után bemenni reggel dolgozni és este 6kor úgy hazaesni, hogy azt sem tudod fiú vagy e vagy lány? Hogy a napi 3 kávé már meg sem kottyan?

vagy arról, hogy volt Zvel 3 nagyon durva hónapunk, amikor próbáltuk a külvilág elől elrejteni, hogy lehet a házasságunk végleg megromlott, és igenis, ha fontosak vagyunk egymásnak, akkor dolgozni kell a kapcsolatunkon, és megpróbálni újra felépíteni azt, és nem belesüllyedni a napi rutinba és megszokásba.

vagy arról, hogy újra járunk bulizni, és moziba ?

vagy arról, hogy amint beköszöntött a tavasz vettem magamnak egy 10 alkalmas aerobic/kondi bérletet, amit 3 hónap alatt le kell járni, és új frizurát csináltattam magamnak melírcsíkokkal? Hogy felújítottam a teljes tavaszi ruhatáram? Hogy most úgy érzem, igen JÓL VAGYOK? !

vagy arról, hogy most éppen Zalakaroson pihenünk csütörtökig? A nagyik (merthogy ők is itt vannak mindketten) a jakuzziban áztatják magukat, a fiúk alszanak, nekem pedig George Michael énekli a fülembe a Father Figure-t az erkélyen, kb 20 fok van, és süt a nap?

Szóval írnom lenne miről láthatjátok, nem unatkozunk. Csak tényleg a napi 24 óra nagyon kevés ahhoz, hogy minden beleférjen, amit szeretnék/szeretnénk.

És ígérem, hogy teszek fel képeket is... majd... nemsokára ;)

Mostanában

Húúúú de el vagyok maradva ezzel a blogolással, néha belekezdek 1-1 post megírásába, de aztán vagy kidőlök mielőtt befejezném (mert általában este 10 után tudok csak nyugodtan „gondolkodni”), vagy nem jönnek az értelmes mondatok, és visszaolvasva elég zagyvaság az egész bejegyzés, így megy a kukába.

Mi történt velünk az elmúlt pár hétben, kezdjük Rolival:

igazi nagykisfiú lett, néha rácsodálkozunk az apjával, hogy úristen mekkora nagy már a kis minidiktátorunk. Folyton dumál, énekel, verseket mond, igaz ezeket átköltve adja elő, minden sor vége az „autóka” szó. Sokat olvasunk abban a kis időben, amit együtt töltünk, kb 1 hónapig Thomas-os meséket olvastunk, tegnap este óta pedig Bogyó és Babóca a favorit (gondolom, kb ezt is 1 hónapig fogjuk olvasni). Az a jó, hogy a könyvbeli párbeszédeket már ő mondja, az agya olyan, mint a szivacs, viszont a hallása az igazán szelektív.

A reggelek iszonyatosak, mindig megy a szöszölés, az idegeskedés, a rohanás. A bölcsiben nincs gond, játszik (igaz leginkább egyedül), eszik, alszik, figyel, dumál, ha van kedve, de azt amivel játszik nem adja senkinek. Itthon hisztizik, nyűg, és néha már az idegeinken táncol. Ja, és jelenleg anyamániás, mindenhol ott kell hogy legyek, és mindent nekem kell csinálnom, Z-nek csak akkor enged vmit, ha én nem vagyok itthon. Persze wc-re is együtt járunk, ma pl hajnal 4kor is jött velem…Apropó wc, a bilit nem használja, viszont a szűkítőt igen, de még nem szól, ha kell, amit rendszeresítettünk az a fürdés előtti és utáni, ill 7végén indulás előtti wc-be pisi/kaki. Az alvása változó, van hogy végig alussza az éjszakát (fél 10től fél7ig), de általában felébred minimum 1szer, de van hogy többször is változó időtartamra ( a héten a rekord 2 óra szenvedés volt, aminek én annyira nem nagyon örültem szerda éjszaka). Nappali alvás min 1, de általában 1,5-2 óra.

én:

nálam munkafronton beállt némi pozitív változás, szerencsére a főnökömben pozitívan csalódtam, kaptam új feladatokat is (ez még betanulós fázisban van), így nagyon gyorsan elmegy a napom, igaz estére nagyon kész vagyok (ez a nemalvás számlájára is írható). Próbálok nem szétcsúszni teljesen, de észreveszem magamon, hogy én sem bírok mindent, hiába is akarnám. Jelenleg a háztartás az utolsó dolog amihez kedvem van, és igazán időm sincs rá. Mindegy, a mosógép minden nap használatban van, mosogatni is mosogatunk, ma vasaltam is, szóval nem omlik ránk a lakás :D

mi:

3 év kihagyás után voltunk bulizni, jó volt nagyon, nekem, akinek lételeme a zene és a bulizás, már nagyon hiányzott egy kis táncolás, lötyögés. Úgy néz ki, hogy havonta 1szer bevállalunk egy kis party tájm-ot, vagy közösen ismerősökkel, de én már nagyon vágyom egy igazi csajos bulira :D

Ma moziba megyünk kettesben, jövő pénteken pedig billiárdozni barátokkal.

És nagyon várjuk a tavaszt, a napsütést, a jó időt, hogy lehessen menni ki, és ne kelljen 6millió réteg ruhát magunkra venni, ahhoz hogy ne fagyjunk meg. Lehessen menni bicajozni, sétálni, kirándulni….

de addig még vár ránk egy bölcsis farsang, és reményeim szerint ezzel vége is lesz a télnek

Életjel

Köszönöm a köszöntéseket és jókívánságokat :) (nem tudom kommentelni valami miatt a saját bejegyzéseimet)

Roli ma már ment bölcsibe, nem sírt, amikor eljöttem, kíváncsi vagyok hogy telik a napja.
Nekem most kicsit üresen, olyan csend van, fura 2 hét után újra egyedül.

Kicsit szomorkás a hangulatom

Ez a hét nem hozott semmilyen pozitív változást az életembe.

Az időjárás őszies, utálom, hogy nincs nap eső nélkül, utálom a szürkeséget, a trutyit.

Roli a héten nem volt bölcsiben, mert vasárnap délutánra megfázott, vagy elkapta tőlem a náthát. Inkább itthon „tartottuk”, minthogy ott még durvábban belecsússzon a takonykórba. Ismét megerősödött bennem a tudat, hogy jobb neki a bölcsiben, mint itthon, mert ez a nyűglődés nem jó egyikünknek sem. Kevés vagyok az ő energiáit lekötni, itthon nem játszik el a játékaival, nem köti le semmi hosszabb távon ( kb 3 percig érdekes vmi), azért hogy lemenjünk a levegőre, motorozni, játszótérre min. fél órát kell könyörögni, de felöltözni nem akar. Minden napra jut valami hisztizni valója, de ezt már teljesen jól kezeljük Z-vel. Már nem húzom fel magam rajta, gondolom, azaz bízom benne, hogy egyszer majd kinövi ;)

Munkafronton sincs semmi pozitív, beszéltem ma a kerületi fiókvezetővel, aki közölte, hogy jelenleg nincs üres pozíciója, de azért jövő héten üljünk le beszélni….és meglátjuk… de kérdem én MIT??? Most vagy van hely v. nincs!?

Ma délután megyünk könyvtárba, majd kikölcsönzök valami vidám regényt.

Vasárnap pedig végre találkozunk Tesómmal, aki 3 hónap elteltével tegnap maga mögött hagyta Németországot és éjjel landolt Ferihegyen :) Remélem, addigra a nap is kisüt!!!

Mormota és egyéb történések

A nagy délutáni nemalvásoknak meglett a gyümölcse, Roli az este 9kor már aludt, és reggel 8kor alig tudtam felébreszteni, kétszer 2-3 percig simiztem, ébresztgettem, de semmi, átfordult csak a másik oldalára, de aztán mégis felébredt. A bölcsibe 9kor sikerült elindulnunk, de ma nem alszik ott, elhozom ebéd után, mert egy picit túl sok(k), hogy délután 4-5től csak küzd magával, annyira fáradt.Remélem, hogy itthon fog aludni rendesen, főleg hogy este el szeretnénk menni a helyi tüzijátékra (igen, itt nálunk a kerületben 19én van, nem 20án).

Holnap Anyuékhoz megyünk, megpróbálunk időben elindulni, hogy ne megint (mint mindig) ebédre érjünk oda, és hogy R ne aludjon el odafelé az autóban, még jó hogy Dunakeszi hétvégén 25 perc, és neki valahogy mindig sikerül félúton bealudnia :)

Szombaton Dobogókőre megyünk egy kicsit kirándulni.

Mi van még ami nem bölcsi, és fontos?!

Jövő csütörtökön megyek egy állásinterjúra, amit baromira szeretnék, hogy sikerüljön, mert tőlünk 5 percre van gyalog, nem egy multi, de nem is családi vállalkozás, szóval ha van ilyen, akkor méretileg "ideális". A munkakör 90%-ban megegyezik a jelenlegi munkahelyemen végzett munkámmal, támogatni kell az üzletkötők sikeres munkáját :) és elviselni a rigolyáikat :) ebben van már 5 év gyakorlatom...

Jövő szombaton esküvőre megyünk tokkal vonóval (azaz szertartásostul, lagzistul).

Addig még terveim között szerepel, hogy a jelenlegi munkáltatómmal leharcoljam a fennálló nézeteltéréseinket, elmenjek fodrászhoz, és beszerezzek 1-2 használható (nem szaladgálós) felsőt :)

Majd beszámolok, hogy haladok :)