Blogdíj, avagy 7 dolog, amit tudhatsz rólam

Blogdíjat kaptam Orsitól, mégegyszer köszönöm:) ennek következményeként most írnom „kell” 7 dolgot magamról, amit nem vagy csak kevesen tudnak rólam, és érdekes lehet… csak őszintén

Hol is kezdjem?

A zene, a zene a minden, a kezdet, a vég, a mozgató rugóm, ennek ellenére nem játszom semmilyen hangszeren… szerencsére :) Hogy nálam mi a zene, a funky, a soul, a régi nagy kedvencek, amiket a mai napig unalomig hallgatok: George Michael, Bon Jovi, de azért van 1-2 mai dj is, akinek a mixeit szívesen hallgatom, szigorúan a dallamosabb fajtából:)

Félek a víztől, ezért nálam a Balaton és a tenger is csak addig érdekes, amíg leér a lábam. Ennek ellenére nálam az igazi nyaralás alapja vmelyik tenger, vhogy jobban megy a kikapcsolódás. Viszont nem bírom a medencéket sem, gondolom ennek a gyökere az általános iskolás úszástanfolyam, ahol az úszómesternek sikerült elvennie a kedvem az alig vízbiztonságomtól is.

Ha kikapcsolódás, akkor a zene mellett még jöhet az olvasás, és a mozgás. Ha mozgás, akkor tempó, a jóga, mint mozgásforma nem jön be, talán ez az egyetlen mozgásforma, amit kipróbáltam és nem hozott lázba (az úszáson kívül).

Utálok mindenféle házimunkát, a legjobb barátságban a mosógéppel vagyunk, a legnagyobb ellenségem a vasaló. Főzni nem szeretek, sütni is akkor, ha egyedül vagyok és van időm, nem áll senki a hátam mögött. Viszont ha sütök, akkor az mindig fincsi :)

Mióta szültem nem nézek horrorfilmeket, csak bűnügyi sorozatokat, valahogy nem veszi be a gyomrom a hirtelen izgalmakat, előbukkanó hullákat, és a sejtelmes húdefélelmetes hangeffekteket :)

Mindent megpróbálok előre eltervezni, szeretem, ha előre tudom, mikor mit fogok csinálni, valahogy biztonságot ad a tudat, hogy kb tudom mi a következő feladat. Van egy kb napirendem, heti tervem és akkor érzem jól magam, ha nincs benne üresjárat. Inkább legyen több alternatíva egy napra, minthogy semmi. Igaz azért néha én is besokallok, és kell a magány, és a nemcsinálok semmit, de ez hamar el szokott múlni :)

Kellenek körém az emberek, amikor itthon voltam Rolival, rájöttem, hogy rosszul érzem magam emberek nélkül, ill. ha folyton csak ugyanazt a pár embert látom nap mint nap, nem az a típusú ember vagyok, aki beéri egy zárt közösséggel, kell a vibrálás, kell a sokszínűség, még akkor is ha van az az embertípus, akitől a falnak megyek :)

Nem tudom, biztos van még olyan, ami érdekes rólam, de most nem jut eszembe…

Most az jön(ne), hogy nevezzek meg olyan blogos emberkéket, akinek tovább adnám ezt a díjat, de nem teszem, inkább aki kedvet érez magában írja meg kommentben azt az 1 dolgot, amit a legérdekesebbnek tart magáról, vagy ha kíváncsi valamire velem kapcsolatban.

Roli száj:)

és akkor ha már itt ülök, és írok álljon itt néhány Roli szösszenet az utókornak :)

egyik este kibontottam egy bacardi breezer-t,
- Anya, mi az amit iszol?
- Bacardi Breezer
- de mért dízel? (hát igen, végülis az egész világ a vonatok és Thomas körül forog :))

Vacsorázunk, ülünk az asztlnál mindhárman, kint már sötét volt, egyszercsak megszólal:
- Sötétben én is barna vagyok!

Anyumnak a haja dauerolt, de tegnap az utazás előtt még hajcsavarókkal is rásegített a tökéletes frizurára, erre Roli Erzsi mama helyett úgy szólította meg, hogy Loboncos mama :D

Otthon a naptárban minden bemondását feljegyezzük, de most csak ezek jutottak eszembe

Miről is írjak?

Többen jelezték, hogy olvasnának, de nincs mit… hát igen, nem magyarázom, mert a nincs időm elég elcsépelt, mégha így is van, és itt a jó idő, ami azt is jelenti, hogyha 7vége, akkor folyamatosan kint vagyunk, és megyünk (nem mintha télen más lenne a helyzet). Február óta nagyon sok minden történt a kis életünkben és a környezetünkben is.

Éljük a dolgos, húúúúderohanós hétköznapokat, a kevésbé rohanós hétvégéket, tervezzük a nyarat, lassan beiratkozás van az oviba, ami számomra még elég hihetetlen, szeptemberben nagynéni leszek (talán pont a szülinapomon :)), „kisírtam” magamnak egy júliusi bécsi Bon Jovi koncert jegyet, közben próbálom/próbáljuk egymásban és a barátainkban tartani a lelket, mert sajnos mindig van valami, ami miatt valakinek szüksége van némi baráti segítségre, és lélekápolásra…ami persze egyáltalán nem gond, csak sokkal jobb lenne, ha nem lennének problémák…

Miről írjak először? Nem is tudom…

talán arról, hogy Roli milyen ügyes, okos, értelmes kisnagyfiú? Hogy milyen szövege van? Hogy a számokon kívül van már pár betű is, amit megismer, hogy minden érdekli, hogy nincs mellette megállás, hogy csak akkor nem beszél, ha alszik, hogy még mindig nem szobatiszta, de már haladunk a jó irányba? Hogy amilyen nehezen indult a bölcsibe beszokás, most annyira jól érzi magát, és vasárnap is menni akar? Hogy unom már az állandó takonykórt, amivel kb november közepe óta küzdünk?

vagy arról, hogy milyen nehéz és szinte lehetetlen segítség nélkül összeegyeztetni az anya és a dolgozó nő életét, főleg úgy, hogy teljes munkaidős az állás a város másik oldalán (pesterzsébet – újpest városkapu)? Hogy milyen érzés egy átnemaludt éjszaka után bemenni reggel dolgozni és este 6kor úgy hazaesni, hogy azt sem tudod fiú vagy e vagy lány? Hogy a napi 3 kávé már meg sem kottyan?

vagy arról, hogy volt Zvel 3 nagyon durva hónapunk, amikor próbáltuk a külvilág elől elrejteni, hogy lehet a házasságunk végleg megromlott, és igenis, ha fontosak vagyunk egymásnak, akkor dolgozni kell a kapcsolatunkon, és megpróbálni újra felépíteni azt, és nem belesüllyedni a napi rutinba és megszokásba.

vagy arról, hogy újra járunk bulizni, és moziba ?

vagy arról, hogy amint beköszöntött a tavasz vettem magamnak egy 10 alkalmas aerobic/kondi bérletet, amit 3 hónap alatt le kell járni, és új frizurát csináltattam magamnak melírcsíkokkal? Hogy felújítottam a teljes tavaszi ruhatáram? Hogy most úgy érzem, igen JÓL VAGYOK? !

vagy arról, hogy most éppen Zalakaroson pihenünk csütörtökig? A nagyik (merthogy ők is itt vannak mindketten) a jakuzziban áztatják magukat, a fiúk alszanak, nekem pedig George Michael énekli a fülembe a Father Figure-t az erkélyen, kb 20 fok van, és süt a nap?

Szóval írnom lenne miről láthatjátok, nem unatkozunk. Csak tényleg a napi 24 óra nagyon kevés ahhoz, hogy minden beleférjen, amit szeretnék/szeretnénk.

És ígérem, hogy teszek fel képeket is... majd... nemsokára ;)

Mostanában

Húúúú de el vagyok maradva ezzel a blogolással, néha belekezdek 1-1 post megírásába, de aztán vagy kidőlök mielőtt befejezném (mert általában este 10 után tudok csak nyugodtan „gondolkodni”), vagy nem jönnek az értelmes mondatok, és visszaolvasva elég zagyvaság az egész bejegyzés, így megy a kukába.

Mi történt velünk az elmúlt pár hétben, kezdjük Rolival:

igazi nagykisfiú lett, néha rácsodálkozunk az apjával, hogy úristen mekkora nagy már a kis minidiktátorunk. Folyton dumál, énekel, verseket mond, igaz ezeket átköltve adja elő, minden sor vége az „autóka” szó. Sokat olvasunk abban a kis időben, amit együtt töltünk, kb 1 hónapig Thomas-os meséket olvastunk, tegnap este óta pedig Bogyó és Babóca a favorit (gondolom, kb ezt is 1 hónapig fogjuk olvasni). Az a jó, hogy a könyvbeli párbeszédeket már ő mondja, az agya olyan, mint a szivacs, viszont a hallása az igazán szelektív.

A reggelek iszonyatosak, mindig megy a szöszölés, az idegeskedés, a rohanás. A bölcsiben nincs gond, játszik (igaz leginkább egyedül), eszik, alszik, figyel, dumál, ha van kedve, de azt amivel játszik nem adja senkinek. Itthon hisztizik, nyűg, és néha már az idegeinken táncol. Ja, és jelenleg anyamániás, mindenhol ott kell hogy legyek, és mindent nekem kell csinálnom, Z-nek csak akkor enged vmit, ha én nem vagyok itthon. Persze wc-re is együtt járunk, ma pl hajnal 4kor is jött velem…Apropó wc, a bilit nem használja, viszont a szűkítőt igen, de még nem szól, ha kell, amit rendszeresítettünk az a fürdés előtti és utáni, ill 7végén indulás előtti wc-be pisi/kaki. Az alvása változó, van hogy végig alussza az éjszakát (fél 10től fél7ig), de általában felébred minimum 1szer, de van hogy többször is változó időtartamra ( a héten a rekord 2 óra szenvedés volt, aminek én annyira nem nagyon örültem szerda éjszaka). Nappali alvás min 1, de általában 1,5-2 óra.

én:

nálam munkafronton beállt némi pozitív változás, szerencsére a főnökömben pozitívan csalódtam, kaptam új feladatokat is (ez még betanulós fázisban van), így nagyon gyorsan elmegy a napom, igaz estére nagyon kész vagyok (ez a nemalvás számlájára is írható). Próbálok nem szétcsúszni teljesen, de észreveszem magamon, hogy én sem bírok mindent, hiába is akarnám. Jelenleg a háztartás az utolsó dolog amihez kedvem van, és igazán időm sincs rá. Mindegy, a mosógép minden nap használatban van, mosogatni is mosogatunk, ma vasaltam is, szóval nem omlik ránk a lakás :D

mi:

3 év kihagyás után voltunk bulizni, jó volt nagyon, nekem, akinek lételeme a zene és a bulizás, már nagyon hiányzott egy kis táncolás, lötyögés. Úgy néz ki, hogy havonta 1szer bevállalunk egy kis party tájm-ot, vagy közösen ismerősökkel, de én már nagyon vágyom egy igazi csajos bulira :D

Ma moziba megyünk kettesben, jövő pénteken pedig billiárdozni barátokkal.

És nagyon várjuk a tavaszt, a napsütést, a jó időt, hogy lehessen menni ki, és ne kelljen 6millió réteg ruhát magunkra venni, ahhoz hogy ne fagyjunk meg. Lehessen menni bicajozni, sétálni, kirándulni….

de addig még vár ránk egy bölcsis farsang, és reményeim szerint ezzel vége is lesz a télnek

Szejetlek Ana, Nagyon Szejetlek

Újabban ezekkel tud "leigázni" a gyermekünk :) Jön, bújik, ölel, nyakam köré tekeredik és mondja, én pedig olvadok :)
Először 2 hete hangzott el az "Ana szejetlek", amikor lázas betegen feküdtem és próbáltam túlélni a napot. Odabújt a nyakamba (szó szerint) és mondta, én pedig visszakérdeztem, hogy azt mondtad szeretsz, erre ő, igen :)
Azóta minden nap többször elhangzik, főleg este. De most már van a "nagyon szejetlek" is, és már mondja néha, de tényleg nagyon ritkán Apának is :) és persze, ilyenkor Ő is olvadozik :)

és ez annyira jó, ilyenkor tényleg minden rossz érzés elmúlik, igazából meg sem tudom fogalmazni, milyen érzés, ezt tényleg át kell élni, és természetesen mi is nagyon szeretünk kicsi Csipet :D

Elevenpark

Mi is történt a múlt héten? Kedden már mentem dolgozni, Roli pedig nem ment bölcsibe, mert az éjszaka elég rosszul aludt, kiabált, hogy fél, a hasát is fájlalta, így magunk közé vettük, és kedden otthon maradt. Szerdán reggel mentünk mindannyian a dolgunkra, csütörtökön fél 1kor hívtak a bölcsiből, hogy R lázas, de alszik, ha tudunk mennyünk érte korábban (fél 3-3 körül), konkrétan nincs semmi látható baja, csak nyűgös, jah és természetesen pénteken ne vigyük be, és hétfőn is csak orvosi igazolással.

Mondanom sem kell itthon már nem volt semmi baja, valszeg az utolsó fogai jönnek, mert nagyon tömi a kezét a szájába, fosti, a popsija nagyon piros, mindegy, péntek du megmutattuk dokinak, aki mondta, hogy csak egy sima megfázás, mehet közösségbe, vasárnapra atomtakony lett a gyerekből, de a közérzetével nem volt gond, így ma reggel már ment bölcsibe.

Szombaton délután játszóházaztunk, itt. Még nem voltunk ilyen helyen, de nagyon élvezte Roli. Du későn aludt el (3kor), és megbeszéltük, hogy ha jól viselkedik, akkor elmegyünk. Legalább elfárad, és időben elalszik este :)

6-ra mentünk (ilyenkor már olcsóbb 1200/gyerek, 600,-/felnőtt) 8ig pörgött Roli, mint a motolla, nagyon tetszett neki (és nekünk is). Volt dodzsem, sok csúszda, labdák, ugráló vár, kisautó… minden, ami egy gyereknek kell ahhoz, hogy jól érezze magát :)

Gyors jelentés

Most van egy kis időm, igazából kényszerpihenőn vagyok, mert benyeltem valami vírust, az egész 7végét vízszintesben töltöttem több takaró alatt lázasan, és úgy gondoltam, hogy talán nem fog összedőlni a gazdaság, ha ma nem dolgozom. Ma már jobban vagyok, kaja is marad bennem, és lázas sem vagyok este óta.

Igen, tudom, hogy elhanyagolom a blogot, de tényleg nincs időm semmire, pontosabban, ami minimális időm marad, azt próbálom a számítógéptől távol tölteni.
Újra elkezdtem járni tornázni heti 2 alkalommal, próbálok a barátokkal is némi időt eltölteni, persze Rolizok, a háztartásunk romokban, tényleg arra van a legkevesebb időm.

Roli egyébként jól van, január eleje óta jár bölcsibe, az első hét húzós volt, de most már megszokta, és elvan, játszik, eszik, alszik. A csoportjukban bárányhimlő szedi az áldozatokat, kíváncsi vagyok, hogy ő is elkapja e v. sem. A beszédfejlődése iszonyat beindult, mondókázik, mesél, kitalál sztorikat és úgy elő tudja adni, mintha olvasná :) Ami még nem múlt el, az a hiszti, van hogy napokig semmi, aztán "elkapja" vmi és elkezdi, de akkor min fél óra :(
Napközben is alszik 1,5- 2 órát, és ha nincs semmi baja, akkor az éjszakát is végig alussza.

Nálam munkafronton egyenlőre nincs változás, majd jan végén kezdek el betanulni egy újabb feladatot, ami reményeim szerint több időmet és energiámat le fogja kötni, mint a jelenlegi.

Biztos történtek érdekes dolgok velünk az elmúlt pár hétben, de most nem tudom összeszedni a gondolataimat. Készülök egy tavalyi összefoglalóval is, már majdnem kész....