Bölcsi - alvás

Most egyedül vagyok itthon, Roli a bölcsiben, Apa dolgozik… fura, olyan CSÖND van….
Gyorsan pótolom a hiányosságaimat, aztán irány R-ért a bőcsibe.

A könnyek ritkultak, de nem szűnnek. Sírunk mindketten, én itthon este, vasárnap picit kiborultam, akkor Anyu is kapott egy adagot, aztán este még Z is, azóta nem volt semmi, legalábbis nálam. Roli minden délelőtt sírdogál, amikor otthagyom, de mindig megvigasztalják, és nagyon örül, amikor viszontlát :)

Pénteken egyedül megebédelt, aztán el is aludt a bölcsiben, de mivel az ottani ágy nem igazán elégíti ki az ő kényelmi szintjét, és mivel ő szeret forgolódni alvás közben, így kb 20-25 perc után lefordult az „ágyról”, és már nem aludt vissza. Tegnap már nem fordult le, de szintén 30-35 perc után felébredt, bementem hozzá, feküdt az ágyon, és amikor meglátott vigyorgott. Haza nem akart jönni, de ugye muszáj volt, mert játszani nem lehet alvásidőben.

A baj az ezekkel a rövid alvásokkal, hogy utána már itthon nem alszik, így az egész délutánunk a nyűglődés jegyében telik :( Tegnap délután 6-kor már hatalmasokat ásítozott, de már nem akartam, hogy elaludjon, fél 10kor már mélyen aludt reggel 7ig megállás nélkül.
Remélem, azért megszokja az ottalvást, mert ez így hosszabb távon nem hiszem hogy jó lesz.

Ma negyed 11-kor jöttem (jöttünk) ki (Vanda anyukájával), 11-kor jött ki E a gondozónő, hogy 1-re menjünk majd vissza, addig megebédeltetik és megpróbálják elaltatni őket.

Reggel amikor mentünk Rolival, akkor aranyosan mondta nekem, hogy "Anya ici-picit majad bűcsi". Megnyugtattam, hogy persze, kicsit maradok, aztán kicsit elmegyek, játszik, eszik, alszik, és mire felébred ott is vagyok érte.

Így alakulgatunk, még mindig nagyon nehéz, de látom, hogy jól érzi magát, és amikor itthon is szóba kerül nem tiltakozik ellene. Remélem, hogy ez nem fog megváltozni! Nagyon gáz lenne minden reggel sírással, és tiltakozással nekimenni a napnak.