2010. november 4., csütörtök

Az elmúlt 2 hét

Tudom, kissé elmaradtam a blogolással, de a múlt hét eléggé megviselte a lelkem, és nem akartam itt „sírni”, most már kicsit jobb, így megpróbálom összefoglalni mi történt az elmúlt 2 hétben.

Munka: múlt hét csütörtökön lejárt a szabim, így előzetes egyeztetés után szerdán bementem a munkahelyemre. Annyit még előzményként, hogy (múlt) hétfőn telefonon beszéltem a hr-es kollégával, aki közölte, hogy mivel nem tud munkát adni, így vagy aláírjuk a közös megegyezést, és viszlát… vagy visszavesz, és utána pedig kitesz…. hm, eléggé szíven ütött a mondata, de gyorsan „felvilágosítottam”, hogy közösen nem mondok fel, ill. mivel R még közel sem töltötte be a 3 évet, így ő sem tehet ki, mivel a cég nem szűnt meg. Így indultam neki a város túlsó felének szerdán délelőtt. Miután vártam rá kb 20 percet, negyed óra alatt arra jutottunk, hogy 1 szabad pozíció van pesten a 16. kerületi fiókban, menjek el, beszéljek a fiókvezetővel, és ha ő úgy látja, hogy van bennem „fantázia”, akkor visszavesznek, ha pedig nem, ill. nekem nem jön be a dolog, akkor kifizetik egyösszegben az állásidőt (a teljes fizum R 3 éves koráig), viszont a kifizetés pillanatában megszűnik a munkaviszonyom. Na és ez az, amit nem akarok, mert akkor igaz lesz pénzem, de nem lesz mögöttem jogi háttér, és ha nem találok munkát a közeljövőben, akkor ott fogok állni munka, pénz, és háttér nélkül… ez pedig több kérdést felvet (de erről majd máskor). Szóval ez sem éppen ideális megoldás a mai világban, ahol az ember után nem dobálják a munkalehetőségeket.

Szerdán du felhívtam a fiókvezetőt, és másnapra megbeszéltünk egy időpontot. Az „interjúról” pozitív hangulatban jöttem ki, 1-2 héten belül ígértek választ… ebből már 1 letelt…várok

Közben egy másik bankba is beadtam a cv-met, végülis nincs veszteni valóm.

Lelkileg elég rendesen betett a munkáltatóm hozzáállása, mert az aktív éveim alatt nem 100%on dolgoztam, hanem sokkal több, mindent megcsináltam, amire megkértek, még azt is, ami nem vágott a munkakörömbe, soha nem húztam a számat, és semmit nem ért, mondhatni felesleges volt… persze, tanultam egy csomó mindent…

Roli : talán már elmondható róla, hogy beszokott a bölcsibe, eszik, alszik, játszik, elvan :) Most már eljutottunk oda, hogy a bölcsiben alvás előtt, és itthon fürdés előtt pisil a bilibe, nem erőltetjük a dolgot, majd megérik rá agyilag, mint ahogy eddig mindenre rájött különösebb erőltetés nélkül (pohárból ivás, kanállal evés). A futóbicaj a minden, motorozni nem is nagyon szokott. Egészségileg változó, az orra folyik (szerintem nyárig ez lesz), néha köhög, de nem gáz.

A hétvégén Ozorán voltunk, temetőztünk, Z számítógépet szerelt, R az unokatesók összes kis autóját kipróbálta, lepakolta, jó volt, csak rövid volt.

Szóval zajlik az életünk, néha kicsit döcög, de rendületlenül megyünk előre, már elkezdtem gondolatban a karácsonyi/adventi készülődést, és Roli már „megírta” a levelét a Mikulásnak :)

1 megjegyzés:

  1. De jo, hogy irtal!!! Drukkolok, hogy jöjjön össze ez a munka, mondjuk nem csodalom, hogy kikeszültel ettöl az egesz huzavonatol!
    Az viszont szuper, hogy Rolinak ennyire tetszik es ilyen jol megy a bölcsi!
    Latom, nagyon bejött a futpbicaj is! Epp tegnap neztem megint Marcelnek en is, ki is probalt egyet es tegnap ereztem elöször, hogy tetszik neki, csak rottuk a köröket a sportboltban, le sem akart szallni rola :) szoval azt hiszem, en sem varok vele tavaszig :)

    Szep hetet Nektek, sok puszi!

    VálaszTörlés