Eljött az az időszak, amitől finoman szólva rettegtem Roli születése óta: a kérdések, mit, miért, hol? Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy a mondatainak a 98%-a kérdés, a maradék 2% pedig az akarom és a kell szavakat tartalmazza.
Az elmúlt 1-2 hétben még csak szoktatgatott bennünket, minden mondatata így kezdődött: De hol …? viszont ma már bőven kaptuk mindegyik kérdőszóból, és meg kell hogy mondjam, nem könnyű válaszolni a bagatell(nek tűnő) kérdésekre, mint például: de miért ott van a szalvéta, de miért hozta be anya, de miért nyuszi van rajta, és milyen nyuszi az??? A "de hol van" apa/mama/Edit (gondozónéni a bölcsiben)…. stb kérdésekre még válaszolok, de amikor ötödjére kérdezi vissza 2 percen belül, hogy de miért oda tettem a szalvétát ahová, akkor már kezdem feladni.
Mi lesz később, amikor belefutunk majd olyan kérdésekbe, amiről fogalmam sem lesz… kicsit aggódom :)
Pont tegnap beszeltünk erröl Gvel, meseltem neki, hogy ha setalunk Marcellel, egyfolytaban mondani kell neki a dolgokat, minden erdekli, mindent kerdez es bizony nekem is volt mar parszor, hogy ertelmesen nem nagyon tudtam elmagyarazni bizonyos dolgokat :)) szoval azt hiszem, fel kell kötnünk a gatyankat ;)))
VálaszTörlésKepzeld, mi lesz, mikor majd a matek hazijukban kell segiteni.... huuu mar elöre felek töle :))))
Szep napot Nektek!!
SOk puszi